Háztól házig: királyi családok és házasságok Nagy-Britanniából

A Stuartok uralma

I. Erzsébet gyerektelensége miatt 1603-ban a Tudorokat követő Stuart-ház (1603-1649, illetve restaurációjuk: 1660-1688) mondható talán a leghányattatottabb angol királyi családnak.

Az egyetlen kivégzett angol királyra, I. Károlyra lesújtott végzet előszelét láthatjuk a soha angol trónra nem került Stuart Mária életében s kudarcában. Stuart Mária V. Jakab skót király és a francia Guise Mária egyetlen gyermeke volt. Hat napos volt édesapja elvesztésekor, s kilenc hónaposan koronázták skót királynővé. 1558-ban feleségül ment a francia trón várományosához, Ferenc koronaherceghez, aki a következő évben II. Ferencként lépett a francia trónra. Stuart Mária azonban egy éven belül, 1560-ban megözvegyült, s ekkor visszatért hazájába, Skóciába.

1561-ben Mária újra férjhez ment, ezúttal unokatestvéréhez, Stuart Henrikhez, Lord Darnley-hoz. (A család a nevét amúgy eredetileg Stewartként írta, az írásmódot maga Stuart Mária változtatta át a franciásan helyes Stuart betűzésre.) Házasságukat 1567-ben azonban szó szerint „nagy megrázkódtatás” érte: felrobbantották házukat. Darnley meghalt, ám felettébb furcsa, hogy Darnleyt a kertben megfojtva találták. Mária népszerűségét nem növelte, hogy hamarosan hozzáment Darnley vélt gyilkosához, James Hepburnhöz, Bothwell negyedik grófjához.

James Darnley és Stuart Mária

A pár elleni felkelés során Stuart Máriát Loch Leven kastélyába börtönözték be, s egyéves fia, VI. Jakab javára lemondatták trónjáról. Sikertelen trónvisszaszerzési kísérletét követően Stuart Mária unokatestvére, I. Erzsébet angol királynő oltalmát kérte. Stuart Mária a gyerektelen Erzsébet utódaként remélte az angol koronát örökölni, és sok angol katolikus is reménykedett ebben a rekatolizációt jelentő fordulatban. Máriát ezért számos angol katolikus felkelésbe belekeverték (az északi lázadástól kezdve a Ridolfi-összeesküvésen át a végül halálos ítéletét jelentő, 1586-os Babington-összeesküvésig), minekutána Erzsébet a kivégzése mellett döntött. A sors iróniájaként azonban a gyerektelen Erzsébet trónját Stuart Mária fia, I.Jakab örökölte meg 1603-ban.

A polgárháborút követő restauráció alatt került a trónra II. Károly után utolsó katolikus uralkodóként II. (illetve Skóciában VII.) Jakab (1633-1701) 1685-ben. Mikor azonban katolikus utóda született, a rekatolizáció lehetőségétől megrettent nemesek meghívták a trónra Mária lánya férjét, azaz vejét, III. (Orániai) Vilmost 1688-ban. II. Jakab első botrányát Károly király miniszterének lánya, a közsorból származó Anne Hyde elcsábítása, teherbe ejtése, majd a szülők egybehangzó tiltakozása ellenére való feleségülvétele jelentette 1660-ban. Első közös gyermekük, Károly két hónapra született, ám gyermekágyban meghalt, ahogy további 5 gyermekük is. Csak két lányuk, Mária és Anna élte meg a nagykorúságot. (Samuel Pepys lejegyzése szerint Jakab jó apa volt, köznapi emberként foglalkozott gyermekeivel. Felesége nagyon szerette, szilárdan állt mellette – számos szeretője ellenére is – 1671-ben bekövetkezett haláláig.)

II. Károly ellenezte testvére, Jakab későbbi rekatolizálását, s megtiltotta, hogy Jakab lányait, Máriát és Annát katolikusként neveljék, így kerülhettek később trónra protestáns nevelésükből adódóan, mint a Stuart-ház utolsó leszármazottai. Károly ugyanakkor hozzájárult, hogy testvére, Jakab katolikus nőt vegyen feleségül másodszor a 15 éves Modenai Mária személyében 1673-ban. 1688-ban III. Vilmos és II. Mária protestáns társuralkodóként lépett trónra, s a Boyne-i csatában legyőzte a restaurációra készülő Jakabot 1690-ben, aki eztán a francia udvarba menekült, ahol élete hátralevő részét, unokatestvére és katolikus szövetségese, XIV. Lajos udvarában töltötte.

A Stuartokat tehát III. (Orániai) Vilmos révén az Orániai-ház követte.

III. Vilmos (1650-1702) 1672-től Hollandia helytartója volt, 1689-től angol és ír király, illetve II. Vilmosként Skócia királya apósa, II. Jakab lemondatását követően haláláig, 1694-ig. Protestáns uralkodóként hosszan tartó háborúkat vívott a katolikus európai országok ellen. A franciák elleni háború során Vilmos feleségül vette unokatestvérét, II. (Stuart) Máriát politikai helyzetének megszilárdítására. Mária hamarosan teherbe esett, de elvetélt, így a pár gyerektelen maradt. Vilmosnak csak egyetlen bevallott szeretőjéről tudunk, Villiers Erzsébetről, ám számos pamflet írt a király homoszexuális hajlamáról. Igaz, hogy több holland férfi a kegyence volt, s a kortársak gyerektelenségét, a megszokott udvari minta szerint a tucatnyi szerető és fattyú hiányát homo-, illetve biszexualitásával magyarázták. Mária halála után őt testvére, Anna királynő (1701-14) követte a trónon utolsó Stuart uralkodóként.

1. "Meghalt a király, éljen a király"
2. "Editek útján”
3. "Idegen asszonyok hozományai a Plantagenet-házban"
4. II. Richárd gyümölcstelen házasságai
5. A Lancaster-ház: az „őrült” VI. Henrik (1422-1461) házassága és lemondatása
6. A York-ház: IV. Edward (1461-1483) rangon aluli angol frigye
7. A Stuartok uralma
8. A Hannoveri-ház

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait