A görög vázák és az űrtechnológia
2011. április 6. 12:43
Mérnöki precizitás kellett a jellegzetes vörös-fekete figuráiról ismert i.e. 6-4. századi attikai kézműves termékek előállításához, amelynek technikája még ma sem ismert pontosan.
Korábban
A National Science Foundation támogatásának köszönhetően a Getty Conservation Institute (GCI) kutatói, valamint a stanfordi Aerospace Corporation and the Department of Energy's SLAC National Accelerator Laboratory (SLAC) munkatársai az ókori technológia vizsgálatába fogtak, amitől az állagmegóvó technikák és az űrutazások mélyebb szintű megértését várják.
A GCI a J. Paul Getty Múzeummal karöltve azon fáradozik, hogy az edényeken látható jellemvonásokat, mint „aláírásokat” az ismert művészekkel összekössék, amivel az ismeretlen alkotásokat próbálják besorolni. Az így nyert információk birtokában érthetőbbé válhatnak a régi kézműves-technikák és konzerválási eljárások.
A vizsgálatok az űrkutatásban használt kémiai anyagok megértését teszik lehetővé. „A kerámia összetevőit széles körben használják az űrtechnológia területén” – nyilatkozta Mark Zurbuchen, az Aerospace Corporation munkatársa. A szakemberek röntgen abszorpciós spektroszkópiai módszereket (XANES, EXAFS) használtak, ezzel meg tudják határozni a vas oxidációs állapotát, ami az agyagedények jellegzetes vörös és fekete színét adja. Az ún. EXAFS-eljárás által a vas molekuláris szerkezete ismerhető meg, a magas felbontású digitális mikroszkopikus analízis pedig a tárgy felületét vizsgálja meg.
„A tudományos eljárásokat felhasználva az ókori görög műhelyek szociológiai kontextusát is meg szeretnénk vizsgálni” – jelentette ki Marc Walton, a GCI munkatársa. „Számos műhely létezett egymás mellett. Kérdés, hogyan találták fel ezt a technikát. Egy műhely volt, a többi pedig másolta és tökéletesítette? Együttműködtek, vagy rivalizáltak egymással? Meg szeretnénk tudni, hogy a technológia hogyan működött a társadalomban: hogyan fejlődött, hogyan változott, mi tartotta életben, más eljárások miért tűntek el. Ezzel talán azt is megtudhatjuk, hogy mindez hogyan játszódik le ma” – magyarázta a szakember.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
