Egy új Picassót mutat be a bécsi Albertina
2010. szeptember 22. 09:03 MTI
Picasso politikai jelentőségét állítja a Picasso: Béke és szabadság című nagy kiállítása középpontjába a bécsi Albertina múzeum.
Korábban
"A művészről kialakult, de megrekedt diskurzust szeretnénk ezzel új irányba terelni" - mondta el Christoph Grunenberg, a kiállítás egyik kurátora, a Tate Liverpool igazgatója. A brit intézményben tavasszal és nyáron lesz látható a tárlat, amely a népszerű festő kereken kétszáz művét mutatja be. A kiállítás létrejöttéhez hatvan nemzetközi adományozó járult hozzá, akik kölcsönadták a tulajdonukban lévő festményeket.
A tárlaton Pablo Picasso (1881-1973) bemutatott képei mellett fekete-fehér fotók emlékeztetnek az alkotások háttereként szolgáló aktuális eseményekre - a Franco-diktatúrára, a kubai válságra, az algériai, vietnámi és koreai háborúkra. "Picasso mindig érzékenyen reagált a közvetlen globális krízisekre, de nem illusztrálta őket, hanem a mitikus múltba vagy az állatvilágba helyezte át a történéseket" - fejtette ki Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgatója.
A kiállításra látogatókat a Felszabadulás kakasa című kép fogadja, amelyet Picasso 1944-ben Franciaország német megszállás alóli felszabadulására reagálva festett. A galamb híres motívuma is többször felbukkan a tárlaton. További különleges kiállítási tárgyak a New York-i Museum of Modern Artból (MoMA) származó Morgue (Halottasház) című kép, valamint Picasso talán legismertebb politikai témájú festménye, a Guernica. Utóbbit a festő 1937-ben, az azonos nevű baszk város németek általi lebombázására adott reakcióként készítette.
A kiállítás 2011. január 6-ig látható az Albertinában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap