Egy vasútépítés története

Az 1868. július 8. napján kihirdetett Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumi rendelet rögzítette a vasúti építkezéshez szükséges feltételeket és szabályozta a jogi körülményeket, gazdasági, pénzügyi biztosítékokat. A vasútépítés menete az előmunkálati engedély kiadásával kezdődött, amelyet a miniszter akár egyszerre több társaságnak is kiadhatott: ebben rögzítették a vasút építésére alakult társulat üzleti tervét, a pálya vonalvezetését, és a befejezés határidejét. Ezt követte a vaspálya építésének engedélyezése, amely előtt egy, a minisztérium által kiküldött bizottság közigazgatási és „műtan rendőri" bejárást végzett. Az eljárást az országgyűlés és az uralkodó által is jóváhagyott törvény kihirdetése zárta.

Az Arad-Temesvár vasútvonal kiépítéséről az 1868:XXXVII. törvénycikk rendelkezett. Építésére a Darmstadti Kereskedelmi és Iparbank, a frankfurti Sulzbach testvérek, az emigrációból hazatért egykori szabadságharcos tábornok és egyben Temesvár országgyűlési képviselője, Klapka György és a nürnbergi Cramer Klett vállalkozók által alapított konzorcium kapott engedélyt.

Az 1871. április 6. napján átadott 55 km hosszú vasútvonal eredményeként az Osztrák Államvasút Társaság temesvári és a Tiszavidéki Vasút aradi pályaudvara közötti összeköttetés megvalósult, biztosítva ezzel az egymás közötti gyors közlekedést és a Monarchia vérkeringésébe való beilleszkedést mindkét nagyváros számára. A vonalon hat településen – Új-Arad, Németság, Vinga, Orczyfalva, Merczyfalva, Szentandrás – épült vasútállomás, továbbá egy, a Maros-folyón átívelő hidat is felépítettek. A vasútvonal és az imént felsoroltak államosítására, az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság vonalaival együtt, az 1891:XXXVIII. törvénycikk alapján került sor.

A vasútépítési engedélyeket, egy előre meghatározott egyenszöveg alapján, általában több száz példányban kinyomtatták. Az engedélyekben – amint az az itt közölt Arad-Temesvári Vasút engedélyokmányában is látható – többek között az alábbi fontos tartalmi elemek olvashatók: a megépíteni kívánt vasút iránya, az engedélyesek neve, az építés és felszerelés jóváhagyása, a kamatbiztosítékok leírása, az építkezés és a koncesszió határideje, a kisajátítási ügyek rendezése, a posta szállításának és a távírdák felállításának körülményei, az építési rendszabályok, ezen belül a vitel és fuvardíjak szabályozása, a hadi és katonai szállítások esetén követendő rendelkezések, az üzemeltetési és pályafenntartási szabályok, végezetül a fentieket alátámasztó jogszabályokra történő hivatkozás, mellyel együtt az állam felügyeleti joga is rögzítésre került.

Gyönyörű, díszes kivitelezésű, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király saját kezével aláírt és az uralkodói nagypecséttel ellátott díszpéldányt azonban csak egyet készítettek, amelyet az engedélyes vasúttársulat kapott meg. Az okmányt a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium segédhivatala készítette el, és az Ő Felsége Személye Körüli Minisztérium továbbította az uralkodó színe elé. A díszes okiratot, az uralkodói aláírást és megpecsételést követően, az engedélyesek képviselői vették át, majd saját irattárukban őrizték.

A Magyar Királyi Államvasutak idővel a legtöbb magánvasutat felvásárolta: 1891. január 1-jével az Arad-Temesvári Vasutat is megszerezte, így az engedélyokmány az államosítást követően a jogutód MÁV irattárába került, amelyet jelenleg részben a Magyar Országos Levéltár, részben a Magyar Államvasutak Központi Irattára őriz.

Az eredeti cikk a levéltár oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?