Megtalálták a szegedi vár déli falát
2010. szeptember 14. 19:07 MTI
A szegedi Móra parkban, a Kultúrpalota közvetlen szomszédságában folyó ásatás során megtalálták a középkori szegedi téglavár déli falának egy részletét.
Korábban
Fogas Ottó ásatásvezető régész a helyszínen elmondta, a mai talajszint alatt három méter mélységben megtalált két és fél méteres szélességű faldarab helyzetéből immáron pontosabban meghatározható, merre húzódott a legendás szegedi vár, s ma mely épületek alatt találhatók az erődítés korabeli ábrázolásokról és térképekről ismert, de ma már nem látható fontosabb részei.
A feltárt falrészlet arról is fontos titkokat árul el a szakembereknek, hogy milyen technikával építkeztek a 14-15. század fordulóján. A feltárás során a mindennapi élet különböző nyomait is megtalálták a régészek, a legtöbb lelet kerámiatöredék, amely a kormeghatározásban nyújt segítséget a kutatóknak – tudatta Fogas Ottó.
Zombori István megyei múzeumigazgató közölte, a szegedi vár a 19. században közvetlenül Bécshez tartozó katonai terület volt. A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz után a helybéliek egyik első kérése Ferenc József felé az volt, hogy adományozza az erődítést a városnak. A szegediek szinte az uralkodói döntés másnapján hozzáláttak a vár bontásához, így a falakból szinte semmi nem maradt.

A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult. Az erődítményben az 1686-os török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a 18. század végén pedig összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok végzése közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északnyugati saroktornyát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap