Áthelyezhetik Szvatopluk pozsonyi szobrát

Az alkotás sorsát eldönteni hivatott bizottság tagjai arra hajlanak, hogy a szobornak keresni kell egy megfelelőbb helyet - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. "A ledöntést nem tartanám jó ötletnek, nem akarom, hogy ismét szobrokat romboljanak, mint annak idején Miroslav Rastislav Stefánik szobrát” - nyilatkozta egy másik napilapnak, a Pravdának Tatiana Stefanovicová régész, a bizottság tagja.

Hasonló véleményen van Ján Hoffstädter szobrász is. "Egyértelmű, hogy inkább át kell helyezni, keresni kell neki egy megfelelő helyet. Még akkor is, ha szerintem ez egy rossz szobor" - fejtette ki Hoffstädter, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola egykori rektora. A bizottság további tagja, Pozsony főépítésze, Stefan Slachta szintén a szobor áthelyezését támogatja. Neki az a kifogása, hogy a szobor csökkenti a vár esztétikai értékét. "A várudvarra semmiképpen sem illik. Az ilyen barokk várudvarokon a világon sehol sincsenek szobrok" - magyarázta az építész a Pravdának.

A Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet továbbra is elfogultnak tartja a Katarína Zavacká történész vezette bizottságot, a szlovák művészvilágból viszont eddig senki sem állt ki a szobor mellett, még alkotója sem. Az Új Szó tudomása szerint a szobor sorsáról a Richard Sulík házelnök kérésére összeállt bizottság szeptemberben dönt: mivel a tagok nagy része már felfedte véleményét, döntésük gyakorlatilag borítékolható.

Az "ószlovákok királyának" mondott nagymorva fejedelem (871-894) csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gasparovic államfő jelenlétében. Robert Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy "Szvatopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt".

A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték. Megkérdőjelezték művészi értékét, és bírálták a pajzsán látható kettős keresztet, amely nem a szlovák címeren ábrázolt, Cirill és Metód szláv hittérítőkre emlékeztető apostoli keresztre, hanem a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlít. Történelmietlennek tartják a szobron lévő "ószlovákok királya" feliratot is. Egyes szlovák történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy Szvatopluk valaha is élt volna Pozsonyban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát