Vezérkari főnökre emlékeztek a budai várban
2010. augusztus 9. 20:03 MTI
Múltunk őrzése és gondozása becsületbeli feladatunk és kötelességünk - mondta Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a budai Várban a Sólyom László vezérkari főnök halálának 60. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Korábban
Holló József a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének rendezvényén rámutatott: Sólyom László személyében "olyan nagyszerű emberre emlékeznek, aki bajtársiassága révén a haza hősévé vált", amikor koncepciós perben 1950-ben halálra ítélték és kivégezték. Ezért veszik kitüntetésnek azt, hogy a Sólyom Lászlóra emlékező táblát 2008-ban, születésének 100. évfordulóján az ő intézményükben helyezték el.
A főigazgató kifejezésre juttatta: a többek között köztársaság elleni összeesküvéssel vádolt, koholt vádak alapján elítélt és kivégzett Sólyom László "nem csak hazájáért küzdő katona, hanem (...) férj, apa, pótolhatatlan barát és szolgálatkész kolléga volt", akit akkor végeztek ki, amikor "a magyar tábornoki kar színe-java bitófára került". Mint közölte, a magyar tábornoki kart kétszer "fejezték le" a történelem folyamán: 1849-ben, és az 1950-es évek első felében. Sólyom Lászlót 1950. augusztus 9-én katonai törvényszék ítélte halálra, augusztus 19-én pedig kivégezték. Megjegyezte, hogy "1954-ben még egyszer halálra ítélték", mert az akkori rehabilitáció őt nem érintette, ez csak 1956-ban történt meg.
Holló József jellemzése szerint Sólyom László - akinek megjelenése "markáns, délceg" volt - a Ludovikán végzett, 1931-ben tüzértiszté avatták, 1935-ben főhadnaggyá léptették elő. A II. világháború alatt elhangozott mondata miatt, miszerint a háború "az országra és a magyar honvédségre egyaránt katasztrófát hozhat", nyugdíjazták. Az 1944-es ellenállási tevékenysége miatt a nyilasok elfogták, de sikerült megszöknie.
Mint mondta, Sólyom László 1945-1946-ban Budapest rendőr-főkapitánya lett. 1946-1948 között a Honvédelmi Minisztérium katonai csoportfőnöke, majd altábornagyi rangban vezérkari főnök volt. Miután a hadiakadémiát 1949-en megszüntették, "a hidegháborús hisztéria légkörében a régi tisztek is gyanússá váltak", így rendezhették meg ellenük a kirakatpereket, amely "üldöztetések nem csak az egyén, hanem a nemzet tragédiái is". Holló József utalt arra, hogy Sólyom Lászlót 2007-ben posztumusz vezérezredessé léptették elő.
Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke elmondta: a koncepciós eljárások lényege az volt, hogy "a második magyar köztársaságot hiteltelenítsék". Azokat, akik 1945-1949-ben fémjelezték a demokratikus fejlődést, "ocsmány bűnnel gyanúsították meg", majd bírósági úton elítélték - világította meg. A második köztársasággal való folyamatosság vállalása meglátása szerint "szent ügy", mert a mostani harmadik és a második között "kontinuitás van".
A megemlékezés végén Sólyom László emléktábláját megkoszorúzta Sólyom Ildikó, Sólyom László lánya, Holló József, Donáth Ferenc és Boros Géza, a Nagy Imre Társaság elnökségi tagja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
