Vezérkari főnökre emlékeztek a budai várban

Holló József a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének rendezvényén rámutatott: Sólyom László személyében "olyan nagyszerű emberre emlékeznek, aki bajtársiassága révén a haza hősévé vált", amikor koncepciós perben 1950-ben halálra ítélték és kivégezték. Ezért veszik kitüntetésnek azt, hogy a Sólyom Lászlóra emlékező táblát 2008-ban, születésének 100. évfordulóján az ő intézményükben helyezték el.

A főigazgató kifejezésre juttatta: a többek között köztársaság elleni összeesküvéssel vádolt, koholt vádak alapján elítélt és kivégzett Sólyom László "nem csak hazájáért küzdő katona, hanem (...) férj, apa, pótolhatatlan barát és szolgálatkész kolléga volt", akit akkor végeztek ki, amikor "a magyar tábornoki kar színe-java bitófára került". Mint közölte, a magyar tábornoki kart kétszer "fejezték le" a történelem folyamán: 1849-ben, és az 1950-es évek első felében. Sólyom Lászlót 1950. augusztus 9-én katonai törvényszék ítélte halálra, augusztus 19-én pedig kivégezték. Megjegyezte, hogy "1954-ben még egyszer halálra ítélték", mert az akkori rehabilitáció őt nem érintette, ez csak 1956-ban történt meg.

Holló József jellemzése szerint Sólyom László - akinek megjelenése "markáns, délceg" volt - a Ludovikán végzett, 1931-ben tüzértiszté avatták, 1935-ben főhadnaggyá léptették elő. A II. világháború alatt elhangozott mondata miatt, miszerint a háború "az országra és a magyar honvédségre egyaránt katasztrófát hozhat", nyugdíjazták. Az 1944-es ellenállási tevékenysége miatt a nyilasok elfogták, de sikerült megszöknie.

Mint mondta, Sólyom László 1945-1946-ban Budapest rendőr-főkapitánya lett. 1946-1948 között a Honvédelmi Minisztérium katonai csoportfőnöke, majd altábornagyi rangban vezérkari főnök volt. Miután a hadiakadémiát 1949-en megszüntették, "a hidegháborús hisztéria légkörében a régi tisztek is gyanússá váltak", így rendezhették meg ellenük a kirakatpereket, amely "üldöztetések nem csak az egyén, hanem a nemzet tragédiái is". Holló József utalt arra, hogy Sólyom Lászlót 2007-ben posztumusz vezérezredessé léptették elő.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke elmondta: a koncepciós eljárások lényege az volt, hogy "a második magyar köztársaságot hiteltelenítsék". Azokat, akik 1945-1949-ben fémjelezték a demokratikus fejlődést, "ocsmány bűnnel gyanúsították meg", majd bírósági úton elítélték - világította meg. A második köztársasággal való folyamatosság vállalása meglátása szerint "szent ügy", mert a mostani harmadik és a második között "kontinuitás van".

A megemlékezés végén Sólyom László emléktábláját megkoszorúzta Sólyom Ildikó, Sólyom László lánya, Holló József, Donáth Ferenc és Boros Géza, a Nagy Imre Társaság elnökségi tagja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig