2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Főhajtás a leventék előtt

2009. december 7. 09:08

A második világháborúban harcoló és hősi halált halt 15 ezer ifjú leventére emlékezik ma délelőtt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum: az új emléktábla felavatásán Dr. Holló József altábornagy, az intézmény főigazgatója mond beszédet.


Budapest, 1941. Székely leventék őrségváltása az Országzászlónál, a budapesti Szabadság téren.

Az első világháborút követően, a trianoni békeszerződés szabályozta Magyarország általános hadkötelezettségen alapuló haderejének fenntartását. A magyar haderő létszámát 35.000, a tisztikarét 1750, az altiszti karét 1.313 főben határozta meg. A haderő kiegészítésére csak a toborzást engedélyezték. Magyarország védelméhez szükséges nagyobb létszámú fegyveres erejét ezekben az években az úgynevezett „rejtett alakulatokkal”: a belügyi, illetve a pénzügyi tárcához tartozó vámőrséggel, csendőrséggel, határőrséggel, folyamőrséggel és a rendőrtartalékokkal biztosították.



Az 1921. évi LIII. törvénycikk és az azt végrehajtó Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a „testnevelési törvénynek” nevezett leventetörvény értelmében a 12-21 év közötti fiúk kötelező katonai előképzését írta elő. Azoknak a fiúknak, akik nem jártak rendszeres testnevelést oktató iskolába, kötelezővé tették, hogy heti 2 órában, 1938 után pedig heti 3-4 órában vegyenek részt a levente-foglalkozásokon. A lakóhelyi nyilvántartások révén ellenőrizték a részvételt, a hiányzást igazolni kellett, az igazolatlan hiányzásért a szülőket pénzbírsággal sújthatták.



A testnevelési törvény ugyan egyetlen szóval sem említi a „levente” fogalmat, viszont társadalmi szinten a bevont ifjakat így kezdték el nevezni, mintegy az „ifjú harcos” ősmagyar megfelelőjeként. Leventeegyesületeket és szakosztályokat létesítettek, amelyek népművelési célokat szolgáltak. Az intézmény a hadsereg létszámánál lényegesen nagyobb számú ifjút vont be a katonai előképzésbe.



A világháború kitörésével sajnos a leventék sorsa is tragikusra fordult. 1944-től a kötelező katonai szolgálatot kiterjesztették a leventékre is. Védelmi munkákat láttak el szerte az országban. A harcolva visszavonuló honvédséggel együtt 1945-ben legtöbbjüket Ausztriába és Németországba menekítették. A második világháborút követően levente ifjaink sokasága került fogolytáborba. Több százan a francia gyarmati háborúkban kerültek hadifogságba vagy haltak meg.

De viszontagságaik még ekkor sem értek véget, hiszen 1945 őszétől a németországi hadifogságból hazatérő leventék egy csoportját Pozsony közelében mészárolták le irreguláris fegyveresek, egy részüket, pedig már a szovjet csapatok Magyarországról hurcolták el a Gulag táboraiba. 1953. március 5-én, Sztálin halálát követően a háborús bűnösként ártatlanul elítélt, csekély számú életben maradt magyar levente számára még abban az évben megnyíltak a börtönök kapui.

A rendezvény ideje: 2009. december 7. (hétfő) 11.00 óra
Helye: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Díszudvar, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.

Leventék a Filmhíradókban

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár