2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Károlyi Mihály nem volt hazaáruló

2010. június 21. 11:27 Múlt-kor, MTI

Rosszkor, rossz helyen

Károlyi Mihálynak nem volt semmiféle szerepe az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásában, mert amikor ez bekövetkezett, ő még csak ellenzéki politikus volt, a későbbiekben pedig lehetősége sem volt, hogy a Monarchia felosztását megakadályozza - hangsúlyozta a történész. Hajdu kiemelte: Károlyi Mihály az első világháború alatt a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a Függetlenségi Pártnak volt az elnöke, noha többen is irányították rajta kívül a pártot. Károlyi mindvégig következetesen kiállt a háború ellen, ezért 1916 nyarán meghasonlott a párt, és ő az ebből kiváló Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt vezetője lett, amelynek élén "egyértelműen a békét követelte".

Ez a következetes kiállás a béke mellett ahhoz vezetett, hogy "kétségtelenül ő lett 1918-ban a legnépszerűbb politikus Magyarországon", aki "befolyással volt a közhangulatra, és időnként a király, IV. Károly is meghallgatta véleményét", igaz, soha nem vette figyelembe. Károlyi Mihály 1917 novemberében még a közvélemény előtt eltitkolt tárgyalásokat is folytatott Svájcban a király tudtával az ellenséges erők képviselőivel. Politikai ellenfelei később ebből kreálták - megalapozatlanul - hazaárulási perét, noha ő nem árult el államtitkokat - mondta a történész.

Értékelése szerint Károlyi Mihály nem volt forradalmár alkat, de az 1918. október 30-31-én lezajlott őszirózsás forradalom előtti héten az általa vezetett Magyar Nemzeti Tanács már az árnyékkormány szerepét töltötte be. Sokszor hamarabb jutottak el hozzájuk az információk, mint magához a tényleges kormányhoz. Ő volt ekkor ugyanis annak a pártnak az elnöke, amelynek programja "leginkább megfelelt a nép igényeinek".

Október 31-én végül kinevezte a király miniszterelnöknek, Károlyi Mihály le is tette a hűségesküt az uralkodónak. Ezt másnap telefonon, József főhercegen keresztül visszavonta, mert "különben a forradalmi tömeg felfordította volna a várost". Ezután 1919 januárjáig kormányfő, majd 1919. március 21-ig, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig ideiglenes köztársasági elnök lett, mialatt a kormányt ténylegesen ő vezette ekkor is.

A bukása a Vix-jegyzék elutasításából következett, amely a győztes hatalmak azon követelését tartalmazta, hogy a magyar katonákat vissza kellett vonni a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonal mögé. Ennek elfogadhatatlan volta miatt Károlyi szerette volna a szociáldemokratáknak átadni a hatalmat, ők viszont - félvén attól, hogy a következő választáson nem nyernek - az ő tudta nélkül megegyeztek a kommunista párttal, és együttesen megbuktatták, illetve átvették a hatalmat. E tekintetben annyiban lehet Károlyit hibáztatni, hogy elfogadta ezt az állapotot, és felvette a kapcsolatot a hatalmon lévőkkel. Az országot 1919. július 4-én hagyta el, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista hatalom rövidesen megbukik - tette hozzá.

Hajdu Tibor elmondta: Károlyi Mihály felelőssége abban állapítható meg, hogy vállalta a miniszterelnökséget, amiben "nem tudott megfelelő produkciót nyújtani". Az is felvethető, hogy lemondhatott volna korábban, "rosszkor mondott le, rossz helyen", illetve az, hogy nem volt elég erőskezű, de igazi befolyása az ország területi épségének megőrzésére akkor sem lehetett volna.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár