Károlyi Mihály nem volt hazaáruló

Károlyit tévesen tüntetik fel bűnbakként

Károlyi Mihályt, az első magyar köztársasági elnököt tévesen tüntetik fel bűnbakként, mint aki felelős a történelmi Magyarország első világháború utáni széteséséért - mondta Hajdu Tibor történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Hajdu szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy Károlyi Mihály nem volt olyan nagy formátumú politikus, mint Winston Churchill angol, illetve Andrássy Gyula és Tisza István magyar miniszterelnökök. Képzett ember volt, de "nem volt olyan tehetség, aki megfordítja a világ sorsát" - fogalmazott történész, aki monográfiát írt Károlyi Mihályról.

Az ország területi csökkenését a szakértő véleménye szerint csak akkor lehetett volna megakadályozni, ha nem tört volna ki az első világháború. Azzal, hogy ez megtörtént, "a történelmi Magyarország sorsa elvégeztetett", mert az antanthatalmak közül "először az oroszok, majd a franciák akarták felosztani az országot, nem beszélve a magyarokat körülvevő nemzetiségekről".

Az ország elcsatolt területeinek egy részét akkor lehetett volna megmenteni, ha IV. Károly király 1917-ben különbékét kötött volna a győztesekkel. Ez azért maradt el, mert az uralkodó nem szakított a németekkel, és nem szánta el magát arra, hogy komoly területi engedményeket tegyen, amiben tulajdonképpen minden magyar politikai tényező, így Károlyi Mihály is egyetértett vele - mutatott rá.

A győztes európai hatalmak - Franciaország, Nagy-Britannia - az Osztrák-Magyar Monarchiából kiszakított területekből létrehozott államokkal - Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia - és az ismét létrehozott Lengyelországgal szerették volna katonailag ellensúlyozni egyrészt a német, másrészt az ekkor már számukra szintén vetélytárssá váló orosz államot, ami "nem jött be, mert 1938-1939-re kiderült, hogy ezek nem képesek semmiféle katonai ellensúlyt képezni" - közölte.

Hajdu Tibor megállapította: Wilson amerikai elnöknek nem voltak egyértelmű ígéretei Magyarország területi integritását illetően az első világháború végén. Amikor pedig egyértelművé vált, hogy Franciaország véleménye lett a döntő e tekintetben, az Egyesült Államok kivonult a béketárgyalásokról, mert izolacionista politikájuknak megfelelően nekik "sem erejük, sem kedvük nem volt ahhoz, hogy beleszóljanak az európai helyzetbe".

A területi veszteségekért azért sem lehet Károlyit okolni, mert hiába fejtett volna ki katonai ellenállást, az nem befolyásolta volna a béketárgyalásokat. Az, hogy melyik állam mely területeket szállt meg, nem érdekelte a párizsi békekonferenciát, mint ahogy a népek önrendelkezési jogát sem vették figyelembe. Például Szerbia hiába szállta meg Pécset, Baját és Barcsot, végül innen 1921 őszén ki kellett vonulniuk. Ugyanez történt a románokkal 1919 végén, amikor az antant nyomására ki kellett vonulniuk az általuk korábban megszállt Budapestről.

Hajdu Tibor megjegyezte: a harcokat 1918-ban nem lehetett folytatni a környező államokkal szemben, mert "Magyarország kivérzett állapotban volt, a harcképes férfiak vagy elestek, vagy megrokkantak". Nem jöhetett szóba tehát egy egymillió fős hadsereg felállítása, legfeljebb egy 200-300 ezres, ami viszont "nagyon kevés lett volna ahhoz, hogy legyőzze a szomszéd államokat". Mindezzel együtt azonban a frontról hazatérő katonákból Károlyi Mihály felállított egy 100 ezres nemzetőrséget, amely rendet teremtett az országban, 1918 novemberében több száz fosztogatót kivégzett, illetve megakadályozta és megtorolta a nemzetiségek egymás elleni harcait és a zsidó pogromokat.

Nemcsak létszámbeli, hanem szervezeti probléma is adódott az új hadsereg kialakítása körül, mert a korábbi osztrák-magyar hadsereg magyarokból álló részét, valamint a magyar honvédség tagjait először egyesíteni kellett volna, ami nem valósult meg. Másrészt a magyar ezredekben felerészben román és szláv katonák harcoltak, akiknek a leválasztása szintén hosszú heteket vett igénybe 1918 végén - mutatott rá.

Az ekkor létrejövő, önkéntesekből álló Székely Hadosztályt "Károlyi támogatta a maga módján, csak nem elég eréllyel", sőt Szatmáron, közvetlenül a bukása előtt egy lelkesítő, tőle szokatlanul harcias beszédet is tartott. Mindent összevetve azonban Károlyi Mihály és első hadügyminisztere, Linder Béla a hadsereg összetartására nem volt alkalmas - összegezte.

A diplomáciai esélyekről Hajdu Tibor kifejtette: a békekonferencia álláspontja az volt, hogy a vesztesek, így Magyarország is csak a kész szöveg aláírására utazzanak ki Versailles-ba. Ha 1919. március 21. után Károlyi hatalmon maradt volna, akkor az ő erejéből is csak annyira futotta volna, hogy "mond egy szép beszédet, mint a későbbi békedelegáció vezetője, Apponyi Albert", ami nem változtatott volna semmin. Meglátása szerint az ideális megoldás az ország minél nagyobb területének megtartása érdekében az lett volna, ha a nemzetiségeknek még az első világháború kitörése előtt nagyobb autonómiát adnak, illetve bizonyos területekről lemondanak, erre viszont nem volt hajlandó egyik magyar politikai párt sem, ideértve Károlyiékat is.

1. Károlyi kormányzása kudarcot vallott
2. Bűnbakot kerestek
3. Károlyit tévesen tüntetik fel bűnbakként
4. Rosszkor, rossz helyen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén