Legendás apák és fiúk

Levetítették a Biszku Béláról szóló dokut

2010. június 16. 19:27 MTI

Levetítették a Bűn és büntetlenség című, Biszku Béla korábbi belügyminiszterről, kommunista politikusról szóló dokumentumfilmet szerdán egy budapesti étteremben, újságírók előtt. Az alkotók közölték: a Biszku család hozzájárult ahhoz, hogy az Uránia Filmszínház is bemutassa az alkotást.


A dokumentumfilmben Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítója - aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút - elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt. Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott. Nagy Imréről azt mondja, "megérdemelte a sorsát".

A filmet - amelyet a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készített - várhatóan az Uránia Filmszínház is műsorra tűzi, miután Biszku Béla lányai szerdán, az alkotás megtekintése után hozzájárultak ehhez. A dokumentumfilmet ma este több alkalommal levetítik a budapesti Menta teraszon. A szórakozóhelyen egyszerre több helyen folyik a vetítés. A film iránt nagy az érdeklődés, a vetítőhelyek zsúfolásig megteltek, és az utcán is mintegy kétszázan várakoznak arra, hogy bejussanak.

Novák Tamás, a film rendezője elmondta, hogy Biszku Béla lányai szerda délután két órakor nézték meg a filmet, majd úgy döntöttek: nem akadályozzák meg a bemutatását. Ezt előzőleg az Uránia Filmszínház azért hárította el, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.

A Bűn és büntetlenségről az elmúlt hetekben jogi és politikai vita bontakozott ki, az alkotók ugyanis eredetileg azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdeznék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet. Novák Tamás elmondása szerint a politikus ezután először hozzájárult a dokumentumfilm elkészültéhez, majd telefonon értesítette az általa csirkefogóknak nevezett alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.

A dokumentumfilm ügyét az Országgyűlés kulturális bizottsága is napirendjére tűzte. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra kérte a szocialista frakció tagjait - kiemelve közülük Lendvai Ildikó pártelnököt -, győzzék meg Biszku Bélát, hogy ne akadályozza a film bemutatását. Lendvai Ildikó erre szerdai egy sajtótájékoztatón úgy reagált: az MSZP képviselői közül senki sem ismeri a korábbi belügyminisztert, és a párt álláspontja az, hogy a filmet be kell mutatni.A kulturális bizottság határozati javaslatot is elfogadott annak érdekében, hogy ne lehessen személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. Kisfaludy András, a Dokumentumfilm-készítők Egyesületnek elnöke a testület ülésén ugyanakkor azt ajánlotta, hogy a készítők mutassák be alkotásukat Biszku Bélának.

A dokumentumfilmben Biszku Béla mellett megszólal több 1956-os elítélt, így Balás-Piri László és Fónay Jenő is.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!