2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Kádárnak nem volt alternatívája

2007. június 18. 16:00

A Kádár-rendszer minden tapasztalatát a jelen és a jövő szolgálatába kell állítanunk; a "káros, meddő, vállalhatatlan terheket" magunk mögött kell hagynunk - hangsúlyozta Schmidt Mária történész.

Mint mondta, ha Kádár a hatvanas évek közepén, Hruscsovval bukik, `vitathatatlanul a magyar történelem legkegyetlenebb gyilkosai között emlékezünk rá`, így viszont `a puha diktatúra kacsintgatós népvezére` vált belőle, aki jó politikussá vált abban az értelemben, hogy népe jólétéért tett. Szavai szerint `Kádár János gyáva ember volt`, akinek nem voltak barátai, gyermekei, de idővel türelmes, halogató, `a nyulat a bokorból kiugratni képes` politikussá vált. Schmidt Mária szerint az egykori vezetőnek a hatalom volt az élete, mert azt hitte, amíg hatalmon van, nem kell félnie.

Forrás: MTI
A Kádár-rendszer szemére vetette, hogy "közös hallgatásra és elhallgatásra szocializálódtunk", az összefogás helyett az egyéni túlélés került a középpontba. A késői nomenklatúrában azt lehetett elsajátítani, hogy "minden csak látszat, a tetteknek és a valóságnak semmi közük hozzá".

Ha Kádár határozottabb, nem tudott volna ennyi ideig hatalmon maradni - érvelt Roger Gough brit politológus, közgazdász, megjegyezve: a "prágai tavasz" 12 évvel későbbi leverésekor már az ideológiailag sokkal erőteljesebb brezsnyevi idők zajlottak. Így - fejtette ki - a kérdés nem az, hogy a hasonló hátterű Gustav Husák miért nem lett "csehszlovák Kádár, hanem az, hogy miért nem lett magyar Husák", emlékeztetve arra, hogy a magyar vezető igyekezett nem ellenkezni Moszkvával, noha nem mindig azt mondta, tette, amit a szovjet fővárosban vártak tőle.

Forrás: MTI
"Kádár szerepe nehéz volt, de nem volt alternatívája"
- vélekedett a vállaltan az eltérő álláspontok megjelenítésére törekvő tanácskozáson Valerij Muszatov történész, egykori szovjet diplomata, majd Oroszország budapesti nagykövete, aki szerint 1956-ben nemcsak Nagy Imrével, de Biszku Bélával és Münnich Ferenccel sem akart tárgyalni Moszkva.

Mint mondta: Hruscsov, Brezsnyev és Andropov is "fontos és stratégiailag jó megoldásnak" tekintette Kádárt, aki a jó államközi és személyes kapcsolatokat tartotta az érdekérvényesítés zálogának, és aki Muszatov szerint "nem volt igazi bolsevik vezető, inkább baloldali szociáldemokrata típus". Mint mondta, a Rákosi Mátyással és Nagy Imrével alkotott "tragikus háromszög" tagjai közül Kádár tette a legtöbbet Magyarországért.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár