Lépfenével a nácik ellen

A brit háborús kabinetnek a Nemzeti Levéltár által most közzétett irataiban kiterjedt lista részletezi azokat a betegségeket, amelyeket tömegpusztító fegyverré lehetett volna alakítani. Churchill kormányáról egyébként már korábban is tudták, hogy a német teheneket lépfenével fertőzték meg, ám a mostani iratokból az derül ki, hogy Porton Down és Pirbright laborjaiban sokkal több betegséggel kísérleteztek.

A hasonló kísérleteket és fegyvereket az 1925-ös genfi egyezmény már betiltotta, így a vizsgálatokat és ezeket az iratokat mindennél gondosabban titkosították. Az ügyben illetékes bizottság 1936-ban kezdte meg működését: az angolok már ekkor is attól tartottak, hogy a németek megelőzik őket a hasonló kutatásokban. 1941-ben már a tífusz, a vérhas és a kolera, a lépfene, a láb-száj betegség, a takonykór és más betegségek szerepeltek a kísérletek listáján. A jelentés egyben kiemeli: bár a biológiai hadviselés nem döntő hatású, mégis komoly eredményeket lehet elérni vele a háború kritikus szakaszaiban. Emellett persze gondolni kell arra is, hogy az ellenfél hasonló támadásait is ki kell védeni - a csapás azonban megelőző is lehet.

A betegségeket szabotőröknek kell eljuttatni az ellenséges területekre – így a jelentés, és a légi fertőzés nem javallott, mert ahhoz nagyon sok virulensre lenne szükség, és mindezt könnyen ki lehetne védeni. Az állatok elleni támadásra azonban kiváló lehet a levegőből való szórás - emeli ki az egyik beszámoló.

A laborokban megkezdett tesztek során azonban kiderült, hogy a lépfenén kívül a többi kórokozó nehezen alakítható fegyverré, így azok tesztelésével lassan leálltak, és ezeket nem is vetették be a háborúban. Porton Down azonban később is hírhedt volt: az ott folytatott tesztek ma az embertelen kísérletek szinonimájává váltak, ahogy nincs jobb híre Pirbrightnak sem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése