2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Etiópia császára és a reggae

2010. május 17. 12:42 Fekete István

"Kús folyóvizein túlról hozzák imádóim, szétszórt népemnek leányai ételáldozatomat nékem" (Sofóniás, 3:10) - a Bibliából vett idézettel utaltak a fekete messiás eljövetelére Etiópiában a reggae koronázatlan királyának számító Bob Marley fémjelezte jamaicai rasztafári mozgalom képviselői, s egy kopt keresztény uralkodóban vélték felfedezni azt az isten-embert, aki majd a földi paradicsom földjére fogja őket elvezetni.


Habár a mozgalom névadója, az etiópianizmus egyik hirdetőjének számító Marcus Garvey által 1927-ben megjövendölt Hailé Szelasszié keresztény volt, (jelentése: Szentháromság) a raszták Krisztus előfutárának, Isten (Jehova) földi reinkarnációjának tartották az Etiópia függetlenségéhez körömszakadtáig ragaszkodó császárt, s úgy tartották, hogy ő lesz a várva-várt megváltó, aki elvezeti az embereket a tökéletes világba (Zion).

A rasztafárik a Teremtés Könyvétől egészen a Jelenésekig bezárva számos idézetet citáltak hittételük alátámasztásául, hogy miért pont az etióp császár személyében látják a paradicsomba elvezető királyukat, s ebben megerősítette őket a mintegy negyven, a császár hatalmát megszilárdítani hivatott cím bibliai eredete is. (például Királyok királya, Isten választottja.) Hailé Szelassziének a mozgalomra gyakorolt hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elnevezés is az etióp császár címéből (Ras, jelentése herceg), illetve az uralkodása előtt használt nevéből (Tafari) olvadt össze.

Hailé Szelasszié a Menelik, Salamon király és Sába hercegnő fia által az i.e. 10. században alapított etiópiai Salamon-dinasztia 225. királya volt. Az Etiópia nemzeti eposzának számító Kebra Negast-ot alapul véve a rasztafárik előszeretettel idézik a Királyok Könyvét, amelyben a következő olvasható: „És Salamon király ada a Sába királynéasszonyának mindent, a mit csak kívánt és kért tőle, azokon kivül, a melyeket gazdagságához képest ada Salamon király néki. Annakutána megtére, és méne az ő földébe szolgáival egyetemben.” (10:13) – ez pedig elég bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az afrikaiak Izrael fiainak leszármazottjai. A raszták számára az Etiópiában már évszázadok óta élő fekete zsidók ráadásul kikezdhetetlenné tették ama állításukat, hogy a kelet-afrikai ország a földi paradicsom, azaz a Zion.

1930. december 8-án a császár megkoronázásában a szegény jamaicaiak életük jobbra fordulását várták. A mozgalom lángoszlopának kiválasztásában sokat nyomott a latban, hogy Hailé Szelasszié még az európai uralkodók körében is elismert vezetőnek számított, országa az egyetlen olyan állam volt, amely nem európai gyarmat volt, s 1941-ben a fasiszta Olaszország felett aratott győzelme pedig spirituális támaszt adott mind országának, mind a mozgalomnak. A koronázáson jelen levő jamaicaiak a karibi országba való visszatérésük után a császár istenségét hirdették, miközben folyamatosan morális támogatást kértek Afrika egyetlen független uralkodójától.

A lelki támaszon túl a császár földi javakkal is enyhíteni próbált a marginális társadalmi rétegek mindennapi gondjain, ugyanis a főváros, Addisz-Abeba déli részén földterületet (Shashamane) adományozott hű követőinek. A „Vissza Afrikába” jelszavával elindított program 500 holdat kívánt juttatni a tengerentúlon élő feketék számára. Sokak szerint azonban kicsit árnyalja a raszták és a Hailé Szelasszié közötti harmonikus képet az a tény, hogy az idő előrehaladtával a császár egyre konzervatívabb álláspontra helyezkedett, továbbra is kitartott ortodox egyháza mellett, s a vezetőkkel folytatott beszélgetéseiben többször is frusztrációjának adott hangot.

A feketék Messiása 1966. április 21-én érkezett Jamaicába, amelynek apropóját az szolgáltatta, hogy Trinidadban rohamléptekkel terjedt az etióp egyház híveinek a száma. A látogatás sokak számára magát a megváltást jelentette: Rita Marley, Bob Marley felesége például ekkor tért meg és csatlakozott a mozgalomhoz, de a kannabisz-származékokat szívó (amelyről azt tartották, hogy isteni teremtmény, s segíti a spirituális kapcsolatok elmélyülését vezetőjükkel), dobokon játszó, százezer fős közönség is ugyanekkora várakozással tekintett a vizit elé. A protokoll szabályait felrúgva jamaicaiak ezrei özönlötték el a megváltót szállító gép kifutóját, ezért sokáig nem is tudott a császár kiszállni a repülőből, akinek állítólag még a szava is elakadt a sok ember láttán.

Ekkor jelentette ki Hailé Szelasszié, hogy az emberek nem tudnak a felszabadulás előtt Etiópiába vándorolni, s felszólította híveit: váljanak ortodoxokká. A jamaicai vezetők várakozásaival ellentétben azonban a császár továbbra is úgy tekintett magára, mint a raszták messiására. A vizit a mozgalom számára óriási jelentőséggel bírt (április 21-e szent nap a rasztáknak), amely világszerte elfogadottabbá tette a monoteista vallást, s nagy lendületet adott a reggae zene elterjedésének.

Ez óriási sikernek számított, főleg annak a ténynek fényében, hogy korábban még a legmagasabb szinten is komoly nézeteltérések voltak: Garvey a Fekete ember című szerkesztőségi philippikájában komoly kritikákat fogalmazott meg Hailé Szelassziét vezetői képességeit illetően, gyengekezű, intellektuálisan szerény képességű vezérnek titulálva a messiást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár