Feloldanák a Katyn-per titkosítását

Előzőleg a Memorial a moszkvai városi bírósághoz fordult, kérve az ügyet tárgyaló katonai ügyészség titkosításra vonatkozó döntésének megsemmisítését, a városi bíróság azonban nem fogadta be a keresetet. Mostani döntésével a legfelső bíróság az ügyet visszautalta a moszkvai városi bírósághoz érdemi vizsgálatra. Jan Racsinszkij, a Memorial egyik vezetője kijelentette: "A döntés jó jel. Feléled a remény, hogy az orosz-lengyel kapcsolatokat oly sokáig beárnyékoló kérdés a belátható jövőben megoldódik".

A Memorial azért harcol, hogy a lezárt büntetőeljárás és az archívumok Katynnal kapcsolatos anyagainak titkosítását feloldják. Az áldozatok hozzátartozói az ügy lezárását fellebbezték meg, s miután tavaly januárban kimerítették az oroszországi jogi lehetőségeket, kilátásba helyezték, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. A katonai bíróság arra hivatkozva zárta le a hozzátartozók keresetére lefolytatott eljárást, hogy az áldozatok közül utólag mindössze 22 személyt azonosítottak, de a felperesek rokonai nincsenek köztük, a szóba jöhető tettesek pedig már elhunytak.

Előzőleg, 2008-ban a hozzátartozók egy csoportja peres úton követelte eredménytelenül a kivégzett lengyelek rehabilitálását. Az elutasító ítéletet a legfőbb katonai ügyészség 2006-ban hozott döntésére alapozták, amelynek értelmében az agyonlőtt lengyel hadifoglyok nem tekinthetők a megtorlások áldozatainak, mivel már nincsenek dokumentumok arról, miért vonták őket felelősségre.

A katyni tömegmészárlás gyűjtőnéven ismert események során 1940-ben, miután a Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán 1939-ben átlépte a lengyel határt, Katynban és másutt mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot öltek meg, tiszteket, sorkatonákat, köztük nagyon sok nem sokkal korábban mozgósított értelmiségit. Az első tömegsírokat már 1943-ban megtalálták, a Szovjetunió a nácikat vádolta. Moszkva 1989-90-ig tagadta, hogy része lett volna a gyilkosságokban. Az első szovjet dokumentumok 1992-ben kerültek elő az állampárt I. számú dossziéjából, amelyhez kizárólag a Szovjetunió Kommunista Pártjának mindenkori vezetője férhetett hozzá. Ezeket az iratokat nem sokkal megtalálásuk után átadták Lengyelországnak.

A legfelső bíróság szerdai döntésére hatással lehetett, hogy az orosz hivatalos álláspontban is elmozdulás mutatkozott már. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Tusk lengyel kormányfő az idei évfordulón közösen emlékezett meg az áldozatokról Katynban, és közelebb hozta egymáshoz a két országot az ugyancsak Katynba tartó Lech Kaczynski elnök életét kioltó repülőgép-katasztrófa is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete