Az orosz kommunisták szerint németek mészároltak Katynban
2010. február 12. 14:25 MTI
A katyni mészárlás hátterének tisztázására az orosz kommunisták pénteken az állami dumában parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolták.
Korábban
Viktor Iljuhin képviselő, aki a javaslatot előterjesztette, ezt azzal indokolta, hogy sikerült olyan dokumentumokat találniuk, amelyek azt támasztják alá, hogy a lengyel hadifoglyokat németek mészárolták le. Hozzátette, hogy az európai emberi jogi bírósághoz több mint 70 keresetet nyújtottak be a meggyilkolt lengyelek hozzátartozói, s az általuk követelt összeg meghaladja a 100 milliárd dollárt. Azt is felhozta, hogy a háborúban aratott győzelem 65. évfordulójára az amerikai kongresszusi könyvtárban éppen e tárgyban "oroszellenes jellegű" kiállítás nyílik.
Iljuhin emlékeztetett rá, hogy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó és Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke bocsánatot kért a legyen néptől, Vlagyimir Putyin államfő pedig még dokumentumokat is átadott Lengyelországnak. Úgy vélekedett azonban, hogy ma Oroszországban nincs megfelelően objektív értékelés a hetven évvel ezelőtt történtekről, s a kilencvenes évek elején, amikor elkezdték mondani, hogy szovjet katonák gyilkolták le a lengyeleket, meghamisították a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának számos dokumentumát is.
A mai ismeretek szerint a katyni vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának politikai bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD több helyen, áldozatai a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek voltak. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 és 22 ezer fő közé teszik. A németek 1943-ban fedezték fel az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyn erdeiben.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57