Aquincum mindennapjairól mesélnek a római kori feliratok
2010. március 30. 08:50 MTI
Aquincum mindennapjairól mesélnek a római kori feliratok - hangsúlyozta Szabó Ádám a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, a Pannonia Inferior tartományi székhelyéről előkerült feliratok kiadását tartalmazó Tituli Aquincenses című kétkötetes mű társszerkesztője. A kiadványt, amely a Pytheas Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, tegnap mutatták be az Aquincumi Múzeumban.
Korábban
Szabó Ádám ismertetése szerint ezernél több római kori, az i.sz. 1-4. századból származó, Aquincumra vonatkozó felirat került elő Budapest területén, ami a Római Birodalom viszonylatában ritka jelenség. "Hallatlanul fontosak a feliratok, más forrásunk gyakorlatilag nincs, a korabeli történetírók figyelme ugyanis ritkán terjedt ki egy tartományi város életére. A városlakók azonban rendszeresen állítottak feliratokat, amelyek szövegében a hétköznapi élet minden mozzanatára találhatók adatok" - magyarázta.
A feliratok megnevezik az egykori római tisztségviselőket, így megtudható, hogy kik vezették a várost, kik voltak a beosztottjaik. A feliratokból kiolvasható, hogy kik és miért építtették a középületeket, vagy hogy milyen civil szervezetek működtek itt. "A collegiumok szakmai vagy vallási alapon szerveződött egyesületek voltak, amelyek jogi személyként működtek egy-egy településen belül, a gazdasági és társadalmi élet sejtjei voltak Sajátosságuk, hogy nemcsak római polgárok vehettek részt a tevékenységükben, hanem polgárjog nélküli szabadok, esetenként pedig rabszolgák is" - mondta Szabó Ádám.
A vallási feliratok rávilágítanak arra, hogy milyen isteneket tiszteltek Aquincum lakosai, akik a legtöbb oltárt az államvallás főistenének, Iuppiter Optimus Maximusnak, azaz a Legjobb és Leghatalmasabb Jupiternek szentelték. A második legnépszerűbb istenség a helyi hagyományú vad-erdei és szelíd-házi Silvanus volt. A feliratokból ítélve többek között legalább hét Mithrász-szentély állt Aquincumban, ezek közül hármat tártak fel.
A feliratok segítségével megtudható, hogy a katonaság milyen módon vett részt Aquincum életében, ahol a Legio II Adiutrix állomásozott. Legénysége jórészt a városban telepedett le és a veteránok jelentős társadalmi súlyt képviseltek, de önmagában a légió is komoly gazdasági szerepet is játszott a városban. "A légióban szolgáltak a birodalom más részéből származó katonák is, de sok volt a helyben sorozott katona; a nevek alapján megállapítható, ki honnan származott" - fogalmazott a régész.
Hozzátette: voltak bevándorlók is, akik Aquincumban telepedtek le, például Colonia Agrippinából (a mai Köln) származó polgárok közössége is hagyott hátra több feliratot. "Tudományos szempontból nagyon érdekes, mit kerestek itt, akik civilként, nem pedig besorozott katonaként érkeztek. Valószínűleg kereskedelmi céllal lehettek itt. A temetőben külön parcellát váltottak maguknak és a sírköveken feltüntették a származásukat" - emelte ki Szabó Ádám.
A feliratokban szereplő személynevek azt is elárulják, hogy egykori viselőjük mikor kapott római polgárjogot. A római név több elemből állt: előnévből (praenomen), nemzetségnévből (gentilicium) és ún. "ragadványnévből" (cognomen). Ezek közül a gentilicium utal a polgárjog adományozójára. A gyakori nevek közé tartozott a Hadrianus császárhoz köthető Aelius, továbbá a Septimius Severusra utaló Septimius is. A Flavius gentilicium a Flavius-dinasztia császáraira (69-96), Vespasianusra, Titusra, Domitianusra utal - magyarázta a kutató.
Előkerültek olyan feliratok is, amelyekben a nevek az őslakosság egyes tagjainak római polgárrá történő emelését bizonyítják. Birodalmi szinten általános az Aurelius név gyakorisága, ami Aquincumban is megfigyelhető: Caracalla császár az i.sz. 212-ben kiadott Constitutio Antonianában kiterjesztette a római polgárjogot minden szabad alattvalójára, akik ezáltal az általa viselt nemzetségnevet kapták.
"Következtetni lehet a latin nyelv dialektusaira is a feliratokból. A szövegekben sokszor fonetikusan leírva jelenik meg a helyi tájszólás, vagyis a feliratok a nyelvtörténetnek is elsődleges forrásai. A feliratok összetett történeti forráscsoportot képviselnek, amelyek nélkül alig tudnánk valamit egy római tartományi városról" - összegezte Szabó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap