Visszakapta festményeit a Sigray család

2010. március 3. 14:25 Múlt-kor, MTI

Bírósági kötelezés alapján tizennégy, a 18-19. századból származó családi festményt adott vissza a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a tulajdonos Sigray-család képviselőinek Budapesten, végrehajtó jelenlétében, egyben elnézést kérve a kellemetlenségekért.

Korábban

A többnyire ismeretlen művészek által festett képek visszaszolgáltatása előtt tartott sajtótájékoztatóján az intézmény főigazgatója, Csorba László emlékeztetett: egy 2009 szeptemberi bírósági döntés értelmében az MNM köteles volt az örökösöknek átadni a műtárgyakat.

Két fontos elv ütközik az ügyben: a magántulajdon tiszteletben tartása, ami nélkül modern állam nem létezik, valamint az állami vagyon védelme - hangsúlyozta a múzeumot február 1. óta vezető történész. Mint hozzátette, sajnálatosnak tartja, hogy a jakobinus mozgalomtól az antifasiszta ellenállásig "nagyszerű történelmi figurákat" adó család immár évek óta tartó pereskedésre kényszerül gróf Sigray Antal hagyatékának visszaszerzéséért, de elődei döntését sem szeretné vitatni.

Az állami vagyont kezelő személyek sokszor tartózkodnak attól, hogy felvállalják a személyes döntést, ezért ragaszkodnak a bírósági döntéshez - indokolta a 2004-ben kezdődött pereskedést Csorba László, aki az MNM nevében elnézést kért a Sigray-örökösöktől az elszenvedett kellemetlenségekért.

A képek átvétele után a családot képviselő Osztroluczky Dénes megjegyezte: az aktus "egy méltatlanul hosszúra nyúló folyamat sokadik állomása", ezt hat bíróság egybehangzó ítélete bizonyítja. Sigray Antal és lánya, Margit a második világháború idején, majd az ötvenes évek elején a magyar múzeumi szerveknek több ezer tárgyat adott át megőrzésre, ezeknek egyelőre csak kis töredéke került vissza az örökösökhöz - emlékeztetett. "Családunk maximálisan tiszteletben tarja az állami tulajdont (...), de ezek a tárgyak jogosan kerülnek vissza" - reagált a Csorba László által elmondottakra Osztroluczky Dénes, biztatónak nevezve ugyanakkor az új főigazgató tárgyalási készségét.

Mint a család jogi képviseletét ellátó Patay Géza felidézte, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság már 2002-ben megállapította a hagyatékról, hogy az nem az állam tulajdona és az akkori kulturális kormányzat kiállítást is tervezett Sigray Antal tárgyaiból. Rövidesen azonban megváltozott ez az álláspont, így az örökösöket is megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a hagyaték egy részéről lemondjanak az azokat őrző közgyűjtemények javára.

A család már 2005-ben megnyert egy pert a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben, az Ocskay Johannát ábrázoló 17. századi festményt azonban két évvel később csak végrehajtó fellépése nyomán adta ki az intézmény; egy másik jogerős ítélet alapján a Helikon Kastélymúzeumnak 2009 áprilisában a Párisz ítélete című szobrot, majd novemberben az Iparművészeti Múzeumnak egy karosszéket kellett visszaadnia.

Patay Géza tudomása szerint ekkor az Iparművészeti Múzeum főigazgatója hiába kérte a Oktatási és Kulturális Minisztériumtól (OKM) a múzeumban őrzött 105 Sigray-tárgy törlését a hivatalos nyilvántartásból, kérelmét a tárca ugyanúgy elutasította, mint az MNM által később benyújtott hasonló engedélykérést. Az ügyvéd tájékoztatása szerint amennyiben további pereskedésre kényszerülnek, a család már kártérítést is igényel a visszatartott műtárgyakért. Az egész Helikon Kastélymúzeum például Sigray-műtárgyakkal van berendezve, pedig ezek kiállítását már több éve letiltották - jegyezte meg. Osztroluczky Dénes elmondta, a család "közép-, illetve hosszú távú" terve, hogy a visszakapott tárgyakból magángyűjteményt hozzon létre.

Mint Csorba László elmondta, az MNM birtokában lévő további Sigray-tárgyaknál egyenként meg kell vizsgálni, azonos jogi megítélés alá tartoznak-e a visszaszolgáltatott festményekkel. Mint hozzáfűzte azonban, a múzeum nem dönthet önállóan a tárgyak átadásáról, ehhez az OKM és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) beleegyezése is szükséges. A felmerülő perköltségeket és az esetleges kártérítést mindenesetre alperesként a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell állnia.