A vörösterror 133 napja

Az átoktól a kincsekig, avagy még mindig keveset tudunk Tutanhamonról

2010. február 3. 10:18

Tutanhamon sírkamrájának feltárása az egyiptológia legnagyobb felfedezése, a kincsekről azonban mindmáig keveset tudunk, a leletanyag jelentős része ugyanis még nincs megfelelően feldolgozva - hangsúlyozta Jaromir Malek, az Oxfordi Egyetem Griffith Intézetének igazgatója, a világ legnagyobb egyiptológiai archívumának vezetője. Múlt-kornak adott interjújában a téma kutatásának nehézségeiről, és egykori barátjáról, Kákosy Lászlóról is beszélt.


Az átoktól a feltáratlan sírokig

Rengeteget írtak az átokról, amely lesújt azokra, akik a fáraó örök álmát merészelték megzavarni: a valódi átok azonban az, amely meggátolta az egyiptológusokat, hogy megfelelő módon tanulmányozzák Tutanhamon sírkamráját, és a benne talált leletegyüttest - hangsúlyozta Malek, majd kifejtette, hogy a leletegyüttes 60-70 százalékát nem kutatták, és ennek összetett okai vannak. A legfontosabb tényező a felhasznált alapanyag: a tárgyak többsége nemesfémekből, főleg aranyból készült, így vizsgálatuk biztonsági okokból nehéz. S hogy mit adhat az egyiptológiának a leletek tanulmányozása? Az igazgató szerint leginkább az óegyiptomi technológiák és alapanyagok terén szerezhető ismereteket.

"Az óegyiptomi tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteink túlnyomó részét a templomok és sírok falfestményei szolgáltatták. Sokkal kevésbé gyarapították tudásunkat az igen rossz állapotban, töredékesen előkerült leletek. Tutanhamon sírkamrájában fellelt 5398, többségükben jó állapotban fennmaradt objektum a tárgyi kultúra valóságos kincsesbányája. Némely tárgyat kimondottan a sír számára készítették, de szép számban akadnak olyanok, amelyeket az uralkodói palotából szállították a Királyok Völgyébe.

Óriási a különbség a falfestmények és a valóságos tárgyak között, hiszen az utóbbiakat részleteikben vizsgálhatjuk, tanulmányozhatjuk a formatervezést, a gyártási technológiát, a felhasznált alapanyagokat. A sírkamra leletegyüttese elárulja számunkra, hogy miként készítették az ókori egyiptomiak bútoraikat, ékszereiket, hogyan szőtték a kelmét, és miként fonták a kosarakat. Ám az effajta kutatások kívül esnek az egyiptológusok hagyományos érdeklődési körén. Ösztönöznünk kell más profilú szakembereket is, hogy tudásukkal segítsenek a Tutanhamon-leletanyag kutatásában"
- fogalmazott Malek.



Óriási paradoxonnak nevezte, hogy az egyiptológia leghíresebb felfedezéséről oly keveset tudnak a szakemberek. Szerinte ez azt jelzi, hogy hiányosságok vannak az egyiptológia tudományában. "A leletegyüttes elégtelen ismeretének az az egyenes következménye, hogy nem értjük magát a sírkamrát sem. Az alapvető kérdés, amellyel szembe kell néznünk: mikor és milyen eredeti célból épült. Ezt a kérdést nem tisztázták megfelelő módon, ezért a régészeknek további feltárásokat kell folytatniuk a Királyok Völgyében" - hangsúlyozta az egyiptológus.

A kutató kitért az Ehnaton uralkodását követő zűrzavaros korszakra is, amikor az "eretnek" fáraó fővárosa, El-Amarna elnéptelenedett, Egyiptom pedig az egyistenhitről visszatért a hagyományos isteneihez. Az egyiptológus meggyőződése szerint Tutanhamon uralkodása alatt a Királyok Völgyében temették újra az el-amarnai elit elhunyt tagjait. A váratlanul elhalálozott ifjú uralkodó is egy el-amarnai előkelőségnek szánt sírban helyezhették el el, amelyen bizonyos változásokat hajtottak végre az alatt a 70 nap alatt, amíg tartott a mumifikálási eljárás. "Ez viszont azt jelenti, hogy Tutanhamon sírjának közelében még jó néhány hasonló típusú, feltáratlan temetkezés várja, hogy felfedezzük őket" - vonta le a következtetést Malek.



A neves egyiptológus abból az alkalomból nyilatkozott a Múlt-kornak, hogy a budapesti Tutanhamon-kiállítás keretében előadást tartott a VAM Design Centerben. "A leletanyagnak mindössze 30 százalékát dolgozták fel megfelelően. A sírkamra felfedezésekor a kutatókat például az aranyozott koporsó alakja, feliratai, díszítése foglalkoztatta, napjainkban azonban azt is fontos tudni, hogy milyen aranyat használtak: délről, Núbiából származott-e, vagy pedig importálták. Honnan és milyen faanyagot szállítottak ehhez a Nílus-menti birodalomba? A híres aranymaszkot sem vizsgálták soha. Rengeteg fontos kérdés maradt megválaszolatlan, nagyon alapos kutatások kellenek, és ha egyszer ezek elkészülnek, akkor kezdhetünk csak el gondolkodni magáról a sírkamráról. Kinek készült, Tutanhamonnak vagy másnak, hogyan állították össze, honnan hozták a túlvilági útravalót?" - magyarázta az egyiptológus.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
 <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i> <br /><i>Gebauer Hanga [origo]</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!