A vásárcsarnok intézménye
2009. december 15. 22:00 Balázs Bálint
A vásárcsarnok biztosítja a koncentráltan megjelenített élelmiszer ár- és minőségellenőrzését. Újszerűsége abban rejlik, hogy önálló önkormányzati tulajdonú intézményként biztosítja, hogy hatósági áttétel zárja ki a vásárló és a termelő közötti közvetítő kereskedelmet.
A fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke
Budapesten a városszerkezeti jelentőségű vasszerkezetes, funkcionális épülettípus a modern építészet előfutáraként jelent meg. A vásárcsarnok mégsem pusztán egy fedett piac; zárt, fedett élelmiszervásárok már korábban is léteztek a Vérmezőn (I.), a Széna téren (II.), Óbudán a Kórház utcában (III.), a Belvárosi fedettvásárban a Központi városházán (IV.), a Garai téren (VII.), és az Élelmiszernagyvásártelepen (IX.).
A kihívás, amely megteremtette a 19. század utolsó harmadában a vásárcsarnok intézményét összetett: a félelmetes ütemű népességnövekedés, az ezzel járó csökkenő közbiztonság, és növekvő közegészségügyi problémák lépéskényszerbe hozták, de ugyanakkor jó példák követésére is sarkallták a városvezetést. A beruházást személyes ügynek tekintő Kamermayer brit, belga, német és francia példákon tanulta ki a vásárcsarnokok építési és üzemeltetési gyakorlatát. A tervezés során a külföldi mintakeresés is meghatározóvá vált: a hazai építtetők a párizsi, berlini, bécsi, londoni előképeket követték. A központi csarnokot építő Petz Samu németországi tanulmányúton tapasztalta ki a csarnokok építészeti és az élelmiszer-rendszerszervezés jellemzőit.
A vásárcsarnoki mint intézmény párizsi eredetű: a nagy francia forradalom idején az éhínséget megismerő város az egykori piachelyeken szervez élelmiszer ellátó hálózatot, amelyet aztán Európa legtöbb nagyvárosában átvesznek. 1871-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési pályázatának kiírásában részletesen foglalkozott a vásárcsarnoki intézmények telepítésével, s négyet javasolt a város teljes területére. A vásárcsarnokok hálózatba szervezését francia befektető javasolt először 1872-ben, a közélelmezési bizottságban pedig évtizedeken keresztül napirenden tartották a vásárcsarnokok ügyét.
A Fővám téri épületre kiírt nemzetközi tervpályázat célja egy gazdaságosan és gyorsan megépíthető központi csarnok építészeti megoldásainak megtalálása volt. A Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly, Matuska Alajos, Lechner Lajos, Czigler Győző, Hauszmann Alajos, párizsi, berlini, lipcsei szakemberekből álló zsűri 9 pályaművet bírált el és végül Pecz Samu műegyetemi tanár pályázatát találta alkalmasnak.
Sok évre elhúzódó tárgyalás, előtanulmányok készítése során, a kor neves építészeinek és gazdasági szakembereinek közreműködésével formálódott ki a végleges beruházási konstrukció: a főváros maga építteti meg, tulajdonában tartja, és egységes irányítás alatt üzemelteti a vásárcsarnokok hálózatát. Amikor a honfoglalás ezeréves fordulóját ünneplő ország ragyogásában 1897. február 15-én átadták a Központi Vásárcsarnokot a dunai kijárathoz vezető alagúttal és az építménybe vezető vasúti sínekkel, egész Európa egyik legkorszerűbb épületének számított. A neogótikus stílusban tervezett Vámház körúti felülről megvilágított központi csarnok 60 méter magas, 150 méter hosszú bazilikás belső tere nem is egyszerűen csarnok, hanem a fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke, a kerületi detail elárusító helyek központja lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap