2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Milyen betegségek kínozták az avarokat?

2009. december 9. 10:03

A Hódmezővásárhely melletti Kishomokon avar temetőrészletet tártak fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szegedi irodájának munkatársai. A munkálatok során arra is fény derült, hogy milyen betegségek kínozhatták a népvándorlások korának emberét.

A temetőt a feltárást vezető Bácsmegi Gábor régész szerint a késő avar időszakban használták, és érdekességei közé tartoznak a lovassírok, illetve három kettőstemetkezés. Az ásatás három hónapja alatt a régészek 217 sírt tártak fel, az ezekből előkerült csontvázakat Paja László, a KÖSZ antropológusa vizsgálta meg, s munkája során megfigyelt néhány, a korabeli népesség életmódjára, betegségeire utaló csonttani elváltozást.

A legtöbb elváltozás – mint annyiszor más temetők anyagában is – az elhasználódás jeleit mutató ízületeken figyelhető meg. Ezek elsősorban a nagyobb terhet viselő ízületeken (például a csípő- és térdízületet alkotó csontok felszínein és peremein) jelentkeztek, kis kopások, csontélek formájában. Ugyancsak jelentős számban figyelhetők meg csontos csőrképződmények a gerincoszlopon, amelyek elsősorban az idősebb személyeknél fordultak elő, és főleg a gerincoszlop ágyéki, illetve háti szakaszán jelentek meg.

Csekély számban törésre utaló jelek is előfordultak, egy esetben egy bal oldali kulcscsont torzult a gyógyulással együtt járó csontújraképződés során, míg egy fiatal nő állkapcsának elülső-oldalsó területén egy vágásra vagy ütésre utaló, csonthiányt eredményező gyógyult sérülés látható. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik annak a fiatal nőnek a csontváza is, ahol az egyik nyakcsigolya részben gyógyult törése figyelhető meg. Ez utóbbi esetben a törést követően fertőződés léphetett fel, mert ennek leküzdése során 5 nyakcsigolya részlegesen összenőtt a csigolyatestek, illetve a csigolyák ízületes kapcsolatát jelentő kis ízfelszínek területén.



A fejlődési rendellenességek jelentős része észrevétlen marad az egyén élete alatt, ugyanis sokszor olyan elváltozásról van szó, amely nem okoz fájdalmat, vagy látható jelet. Ezek közül eleddig egyetlen esetet találtunk, ahol az első farokcsigolya hozzánőtt a keresztcsont utolsó eleméhez (sacralizáció).

Bizonyos esetekben a fejlődés során azonban olyan mértékű elváltozások jelenhetnek meg, amelyek az egyén életét negatívan befolyásolják. Ide tartozik például a csípőficam, vagy a combcsont fejének lefelé és hátrafelé történő csúszása (epiphyseolysis capitis femoris), ami az ízületi felszínek torzulását, az adott oldali láb rövidülését és az ellenoldali láb túlzott használatból adódó erőteljesebb kopását eredményezheti.

A népesség életkörülményeinek rekonstrukciójában fontos elemeket képviselnek a táplálkozási szokások, illetve a fertőző betegségek gyakoriságának megismerése. A kishomoki populáció táplálkozási hiányosságaira mutat az elsősorban az elülső fogakon látható egyszeres vagy többszörös csíkolatrendszer, utalva arra, hogy a növekedés bizonyos szakaszaiban a fogfejlődéshez szükséges ásványi anyagok nem álltak rendelkezésre. Ugyancsak stressz-jelzőként ismert a csontanyagban viszonylag gyakran előforduló cribra orbitalia et cranii, amely a szemüreg felső lemezét és a koponyatetőt érinti. A tünetek között megfigyelhető az adott területek csontállományának felritkulása, pontszerű vagy csatornaszerű hiánya. A tünetek hátterében sokféle tényező (pl. vérszegénység, parazitikus fertőzés, toxikus hatások, éhezés szifilisz, lepra) állhat, de mindezek többnyire a vashiányos állapotra vezethetők vissza.

A bakteriális fertőzések kis százaléka eredményez csak csonttani elváltozásokat, de bizonyos esetekben (főleg az antibakteriális szerek alkalmazása előtti időszakokban) megjelenhetnek ezek a tünetek. A kishomoki temető anyagában a feldolgozás adott szintje mellett a gyakoribb csonthártyagyulladás mellett csupán egy esetben merült fel specifikus fertőzés (tuberkulózis) gyanúja, ahol a gerinccsigolyák oldalán lévő erőteljes felritkulások, a koponyatető és a szemüreg felső lemezének elváltozásai, a koponya belső felszínének erőteljes érbenyomatai mindenképpen fertőzésre utalnak, de a biztos diagnózis felállításához további vizsgálatok szükségesek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Csőrképződmények az ágyéki gerincszakasz csigolyáinRészlegesen összenőtt nyaki csigolyák (a nyilak az összenövés területeit mutatják)Sacralizáció, amely során az első farokcsigolya összenőtt a felette elhelyezkedő  keresztcsonti csigolyávalBal oldali combcsont fejének erőteljes lefelé csúszása és az ebből adódó combcsonti rövidülésA szemüreg felső  lemezének erőteljes felritkulása (cribra orbitalia) vashiányos helyzetre utalA hátcsigolyák oldalsó területeinek felritkulásai fertőzésre utalnak

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár