Megőrizte a talajvíz az avar kori kutat

A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai 2008 tavaszán fedezték fel a város közelében, a Sió déli partján egy zömmel avar kori település maradványait. A feltárást az M6-os autópálya építésének nyomvonalán augusztus elején kezdték, és szeptember végén fejezték be.

"Szerencsés keresztmetszetet kaptunk a településből, mert a régészeti objektumok mindegyikéből sikerült feltárni jónéhányat" - mondta Ódor János, a múzeum régészeti osztályának vezetője. A 16 ezer négyzetméternyi - mintegy másfél hektárnyi - területen 340 objektum, közte 12 gödörház került felszínre. A gödörházak félig földbe ásott négyzet- vagy téglalap-alaprajzú házak voltak, sarkaikban kettő-hat cölöplyukkal, agyagból vagy kőből épített kemencével - ismertette a munka eredményeit Ódor János. Mellettük tárológödröket, a település határán pedig karámárkokat találtak. Ez utóbbi arra utal, hogy egy nagyállattartó, de egyben földműves népesség élt itt.

Az ásatás mélyebben fekvő részein több kutat is feltártak, amelyek közül háromnak a fabélését konzerválta a talajvíz. Ez egyrészt azért érdekes, mert a korszakból a Kárpát-medencében kevés faszerkezet maradt fenn épen, másrészt az évgyűrűkből egy régészeti segédtudomány, a dendrokronológia segítségével akár évre pontosan is meg lehet határozni a fa, és így a település korát. A kutakból vett földminta vizsgálata ugyancsak beszédes lehet, hiszen a föld pollen- illetve magmaradványokat őrizhet. Ez a vizsgálat a kor növényvilágának ismeretéhez jelenthet újabb adalékokat - hívta fel a figyelmet a régész.

A Sárköz északi peremének szinte minden, akkor az ártéri vízből kiemelkedő dombja lakott település volt - mondta Ódor János a földrajzi környezetről. A múzeum régészei 2006-2007-ben a Sió túlsó partján egy 2500-síros, hét generációt befogadó avar temető 1650 sírját tárták fel. A most kutatott település tehát az adott időszakban jelentős, körülbelül 200-250 fős falu lehetett.

Az avar település és a temető leletanyagának összehasonlításával további következtetéseket lehet majd levonni például a településszerkezetről - tette hozzá Ódor János. Ilyen megállapításokhoz viszonylag nagy területű feltárás kell, ami ritka. Azt már lehet tudni, hogyan használták a teret az itt élt avarok: a települések elszórtan alakultak ki, viszont egy helyen temetkeztek.

A leletanyagot a Wosinsky múzeum 2009-ben kiállításon tervezi bemutatni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?