Esőben keltek át a kőkori emberek a Szaharán

A Szahara sokáig fizikai határt jelentett a vándorlások során, így a kutatók nem is értették, hogy az emberiség miként juthatott el Európába. A Holland Királyi Tengeri Kutatóintézet munkatársa, Isla Castañeda azonban a kelet-afrikai partok menti tengerfenéken az elmúlt 192 ezer évben lerakódott, a sivatagi porral érkező növényi szénhidrogének maradványait vizsgálta meg. Ezek szénizotópjaival ugyanis könnyen megállapítható, hogy melyik korokban milyen növények nőhettek ott.

A szénhidrogének aránya ugyanis 120-110 ezer évvel ezelőtt drasztikusan megnőtt, majd 50-45 ezer évvel ezelőtt a jelenség megismétlődött. A kutatók szerint az éghajlat ekkor sokkal kedvezőbbé, és elfogadhatóbbá vált, és a kőkori emberek is ekkor kezdték meg vándorlásukat: az első, Afrikán kívüli modern emberi fosszília 93 ezer éves, és Izraelből származik. A régészeti és genetikai analízisek emellett azt is mutatják, hogy a következő nagyobb kivándorlási hullámokra is a klimatikus viszonyok ismételt megváltozásával került sor.

Ez azonban nem az első hasonló elmélet: tavaly a Bristoli Egyetem kutatónője, Anne Osborne számolt be arról, hogy az első átutazók 120 ezer évvel ezelőtt mára eltemetett folyóhálózat mentén kelhettek át a líbiai Szaharán.

A kutatás részletei az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) olvashatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe