Szerelmes uralkodók

A legpusztítóbb földrengések története

2009. október 7. 12:54

Egy nap leforgása alatt két erős földrengés rázta meg a múlt héten az indonéziai Szumátra szigetét, ahol legkevesebb 770-en meghaltak, és még több ezren lehetnek a romok alatt. A tragédia kapcsán a történelem félelmetes földrengései közül tallóztunk.


A hatóságok szerint legkevesebb 770 halálos áldozata van a múlt szerdai földrengésnek Szumátrán, de feltételezések szerint még több ezren lehetnek a romok alatt. Most lássuk azokat a katasztrófákat, amelyek fordulópontokat jelentettek az adott térségek történetében!

526 - Földmozgás Antiókhiában
526 májusának végén, valószínűleg 20-29-e között egy hatalmas földrengés sújtott le Szíriára és Antiokhiára, amelynek következtében negyedmillióan haltak meg. A földrengés hatalmas tűzvész követte, amely a maradék épületeket is elpusztította. A földmozgás az emberi történelem harmadik legnagyobb földrengése, és hatodik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt.

1138-39 - Pusztító földrengések Aleppóban
A szíriai Aleppó is egy törésvonal közelében épült fel, így a térségre lesújtó, 1138 októbere és 1139 júniusa közti intenzív földmozgások is komoly károkat okoztak. 1156 szeptembere és 1159 májusa között még egy, a korábbinál is intenzívebb szeizmikus csapás érte a térséget. A legrosszabbul Harim keresztes központja járt: a korabeli források szerint az erősség teljesen elpusztult, és a templom is eltűnt a föld mélyén. Atharib muszlim kézen lévő erődje is leomlott: csak az első napon 600-an haltak meg az őrök közül. A katasztrófának összesen 230 ezer áldozata volt.

1556. január 23. - Az emberi történelem legnagyobb természeti katasztrófája
Rendkívüli méretű földrengés rázta meg Kína földjét Sanhsziban: azóta is ezt tartják az emberi történelem legnagyobb természeti katasztrófájának. Jóllehet, energiáját tekintve elmaradt a két évszázaddal későbbi 1755. november 1-jei lisszaboni rengés mögött, de az emberi életekben okozott kárt tekintve tartja a rekordot: a halottak száma 830 ezer, a sebesülteké pedig mintegy másfélmillió volt. A megdöbbentő tragédia magyarázata, hogy a lakosság nagy része a híres kínai löszbe vájt barlangokban lakott, és ezek az első földlökésre azonnal beomlottak. (Ugyanez történt az 1920-as Kanszu tartománybeli rengés alkalmával is, az akkori halálos áldozatok számát 200 ezerre becsülik.)

1763. június 28.- Földrengés pusztít Komáromban
A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb földrengés 1763. június 28-án volt, amely elsősorban Komáromot érintette, s a mai Richter-skála szerint 6,2 erősségű volt. Bár a Kárpát-medence `gyengén földrengéses” területnek minősül, 455-től 1918-ig 815 nagyobb földmozgásról készültek feljegyzések. Az 1763. június 28-i komáromi földrengést az egész országban érezték, sőt Drezdában és Lipcsében is. A feljegyzések szerint Komáromban valamennyi ház megrongálódott, több száz összedőlt. A halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. A katasztrófáról Jókai Mór Az elátkozott család című regényében tesz említést.



1755. november 1. - Földrengés következtében elpusztul Lisszabon kétharmada

A portugál főváros egyike volt Európa legszebb és leggazdagabb városainak. Épületeiben a mór, a reneszánsz, a gótikus hatás pazar egyvelege ötvöződött. Lakóinak száma meghaladta a 275 ezret. Ezt a sokszínűséget pusztította el halottak napján az a drámai földrengés, amelyet hatalmas tűzvész és pusztító tengerrengés kísért. Ez a kataklizma a modern kori európai civilizáció emlékezetében mind a mai napig élő, mély nyomokat hagyott. A földrengés november 1-jén reggel 9 óra 30 perckor lepte meg az éppen ébredező város lakóit. Lefolyása gyors és intenzív volt, bár nem tartott tovább 10 percnél. Ez idő alatt három nagyobb lökéshullám rázta meg Lisszabont.

A rengések pusztításából és kiterjedéséből a tudósok arra következtetnek, hogy erőssége elérhette a Richter-skála szerinti 8,6-os értéket. Feltételezett központja St.Vincent-től 200 kilométerre nyugat-délnyugatra, az Atlanti-óceánban lehetett. A legnagyobb pusztítást délnyugat Portugáliában okozta, de jelentős károk keletkeztek Marokkóban, Algériában és délnyugat Spanyolországban. A földmozgásokat érzékeltek még Franciaországban, Svájcban, Itália északi részén és a távoli Finnországban is. Még több részlet a lisszaboni katasztrófáról

1976. július 28. – A 20. század legpusztítóbb földrengése
Az északkelet-kínai Hopej (Hebei) tartományban található, egymillió lakosú Tangsan (Tangshan) várost 1976. július 28-án pusztította el a Richter-skála szerinti 7,8-es (egyes források szerint 8,2-es) erősségű, 15 másodpercig tartó földmozgás. A halálos áldozatok számát tekintve ez volt a 20. század legpusztítóbb földrengése, összesen 240-300 ezren halhattak meg. A Kínai Népköztársaság a katasztrófa bekövetkeztekor minden nemzetközi segítséget elutasított, ám a helyzetet nem sikerült megfelelően kezelni. A katasztrófa félrekezelése és belpolitikai hatása vezetett a kulturális forradalom leállításához is.



2003. december 26. - Földrengés rombolja le az ősi agyagvárost

Az Iránt ért természeti csapás néhány óra alatt több mint harmincezer áldozatot szedett, de szinte teljesen megsemmisült Bam város egyedülálló, 2000 éves vályogpalota-komplexuma is. Az évente tízezreket vonzó becses műemlék a világ legrégibb és legnagyobb vályogépítménye volt, pusztulása az emberiség kultúrtörténetének pótolhatatlan vesztesége marad. Az évszázadokig lakott, de 150 éve néptelen, múzeummá alakított műemlék együttest 1958 óta folyamatosan restaurálta és tartotta karban valamennyi egymást követő kormányzat.

Az agyagváros Irán egyik legnépszerűbb látványossága volt, több tízezer turista kereste fel évente. A lenyűgöző látványt nyújtó, legalább 2000 éves, 6 négyzetkilométeres területen emelkedő épületegyüttes - amelyet teljes egészében napon szárított vályogtéglából, pálmatörzsekből és szalmából építettek - volt a világ legnagyobb vályogépítménye. Az ókori városépítészet szinte teljes épségben fennmaradt, csodálatos példája erődített falakból, lakóházakból, hivatali épületekből, templomokból és fürdőkből állt. Bár az Óváros egyes részei Krisztus korából származtak, a komplexum nagyobbik részét a 15-18. században emelt építmények alkották. Még több részlet

2004. december 26. - Földmozgás az Indiai-óceán alatt
A földmozgásra 2004. december 26-án, a helyi idő szerint reggel 7:58-kor került sor. Következménye egy borzalmas szökőár volt, amelynek összesen körülbelül 230 ezer áldozata volt a környező partokon. A földrengés 9,1-9,3 erősségű lehetett, és az adatok szerint a szeizmográf feltalálása óta ez volt a második legnagyobb mért eset.

A történelem legpusztítóbb földrengései

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!