Thatcher megakadályozta volna a német újraegyesülést
2009. szeptember 14. 08:18 Times Online, MTI
Kelet-Európa destabilizálódásától tartott Margaret Thatcher egykori brit kormányfő a berlini fal leomlása előtti időszakban, és ezért igyekezett rávenni Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezetőt a német egyesülési folyamat megakadályozására - egyebek mellett ez derül ki a Gorbacsov-alapítvány archívumából Londonba került feljegyzésekből.
Korábban
Az iratok másolatait a pénteki The Times ismertetése szerint egy Pavel Sztroilov nevű fiatal író hozta magával néhány éve, amikor Londonba költözött. Sztroilov a volt szovjet elnök moszkvai alapítványánál kutatott, és "felismerte ezeknek a feljegyzéseknek a hatalmas történelmi jelentőségét".
A vezető brit napilap által idézett részletek szerint Thatcher - aki 1979-től 1990-ig állt az akkori konzervatív brit kormány élén - 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt két hónappal tett moszkvai látogatása során azt mondta Gorbacsovnak: sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem akarja Németország újraegyesítését. A brit miniszterelnök világossá tette: azt szeretné, ha a szovjet vezető minden tőle telhetőt elkövetne a német egyesülés megakadályozásáért.
A Gorbacsovval tartott "rendkívül őszinte" megbeszélésen - amelynek tartalma teljes egészében eddig nem került nyilvánosságra - Margaret Thatcher kifejtette azt is, hogy Kelet-Európa destabilizálódása és a Varsói Szerződés felbomlása sem áll a Nyugat érdekében. A The Times ismertetése szerint Thatcher elismerte, hogy amit mond, az "meglehetősen különbözik" a nyilvános nyugati közleményektől és a hivatalos NATO-kommünikéktől, de azt tanácsolta Gorbacsovnak, hogy ezekre "ne figyeljen oda".
A feljegyzések árulkodnak arról is, hogy a Kremlben milyen zavarodottságot okoztak a kelet-európai megmozdulások, valamint keletnémetek ezreinek menekülése Magyarországra és Csehszlovákiába. Ugyancsak kitűnik az iratokból, hogy Gorbacsov mennyire gyűlölte az öreg kelet-európai kommunista vezetőket; a The Times idézete szerint a szovjet államfő Erich Honeckert, az NDK akkori vezetőjét egy ízben "seggfejnek" nevezte. A brit lapban közzétett részletek szerint az iratok feltárják emellett, hogy a szovjet vezetés maga is fontolóra vette a berlini fal lebontását. Eduard Sevardnadze akkori szovjet külügyminiszter a Politikai Bizottság 1989. november 3-i ülésén vetette fel, hogy "jobb lenne, ha mi magunk döntenénk le a falat".
A The Times szerkesztőségi kommentárjában megállapítja, hogy Margaret Thatchernek nem volt igaza: az újraegyesült Németországnak megingathatatlan helye van a demokratikus országok nyugati családjában, és ez "ünneplésre ad okot".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap