2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aki visszafordította a szocializmust

2009. május 3. 11:09 MTI

Harminc éve, 1979. május 3-án történelmi szavazás zajlott a brit parlamentben: Margaret Thatchert, a konzervatív párt erőskezű vezetőjét választották meg a szigetország első női kormányfőjének. A "Vaslady" három egymást követő hivatali időszakot töltött ki a bársonyszékben, ezalatt kivezette országát a válságból és egy "izmust" is elneveztek róla.

Margaret Hilda Roberts 1925. október 13-án született Granthamben, ahol apjának vegyesboltja volt. A szorgalmas és elszánt lány két diplomát is szerzett Oxfordban, előbb kémikusként, majd jogászként. 1951-ben férjhez ment Denis Thatcher üzletemberhez, ettől kezdve férje nevén szerepelt a politikában.

Meggyőzőképességének és kiváló fellépésének köszönhetően 34 évesen tory színekben Észak-London középosztálybeli kerülete, Finchley parlamenti képviselőjének választották, tíz év múlva már oktatási miniszter volt Edward Heath kormányában. Akkor úgy tűnhetett, hogy karrierjének csúcsára érkezett, de ő nem érte be ennyivel. 1974-ben, miután a konzervatívok elvesztették a választásokat, Thatcher asszony bejelentette igényét a pártelnöki tisztségre, és már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath a lemondás mellett döntött.

A párt élén új politikát hirdetett: "a szocializmus visszafordítását", kevesebb állami beavatkozást, több versenyt és még több magántulajdont. A kisebb adók, kevesebb közkiadás, több magángondoskodás programjával 1979-ben a toryk elnyerték a választók bizalmát, így Thatcher asszony lett Nagy-Britannia első női kormányfője.

A kormányrudat súlyos gazdasági helyzetben vette át, vágtató infláció, magas munkanélküliség és az olajválság nehezítették dolgát. Első sikereit a külpolitika terén aratta: 1982-ben sikeres háborút indított a Falkland-szigeteket megszálló Argentína ellen, kiérdemelve a Vaslady nevet. Gazdasági programját is következetesen megvalósította, visszafogta az állami kiadásokat, "népi kapitalizmusa" eredményeképp minden ötödik brit részvénytulajdonos lett, s tömeges privatizációt kezdett. Hamarosan szembekerült a nagyhatalmú szakszervezetekkel, a legnagyobb erőpróbára 1984-ben került sor, s ő könyörtelenül letörte az egyéves bányászsztrájkot. "Ki irányítja Nagy Britanniát?" - tette fel a híres kérdést, s egy év múlva mindenki tudta a választ: Margaret Thatcher.

1983-ban a falklandi háború után kiírt választásokon a Thatcher asszony vezette toryk elsöprő győzelmet arattak, majd 1987-ben harmadszor is megnyerték a választást. De a bukás már nem volt messze: új adójavaslata miatt zavargások törtek ki, ellenfelei azzal vádolták, hogy a gazdag délre és a szegény északra osztja a nemzetet és elszigetelődik Európától. Pártbeli bázisa meggyengült, és 1990 novemberében lemondásra kényszerült, utóda John Major lett.

1992-ig "egyszerű" képviselő maradt, ezután életre szóló főrendként bekerült a Lordok Házába. 2002-ben több szélütést szenvedett, és az időskori elbutulás tünetei is jelentkeznek rajta, így ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt: ilyen alkalom volt volt férje és Ronald Reagan amerikai elnök temetése.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár