Titokzatos barlangrendszert találtak a gízai piramisok alatt

Andrew Collins brit felfedező a gízai fennsík ceremoniális központja alatt fedezte fel a jelenleg pókok és denevérek által lakott barlangrendszert. Elmondása szerint a hely régészetileg tökéletesen érintetlen. A felfedezés részleteit a kutató szeptemberben megjelenő, Beneath the Pyramids című könyvében mutatja be, amelyből megtudhatjuk azt is, hogy a titokzatos barlangrendszert egy 19. századi diplomata feljegyzései alapján kezdte el keresni.

Henry Salt brit főkozul emlékirataiban ugyanis részletesen megörökítette, hogy 1817-ben, az olasz Giovanni Cavigliával bejárta a fennsík alatti katakombákat - mondta el Collins. A főkonzul arról is beszámolt, hogy egy több száz méteres járatot fedeztek fel, és négy nagyobb kamrát, amelyekből kisebb alagutak ágaznak szét.

Collins ennek alapján Nigel Skinner-Simpson egyiptológussal felmérte a lehetséges helyszínt, majd egy korábban jelöletlen sírban megtalálták annak elveszett bejáratát is: egy repedésen át lehetett bemászni a hatalmas barlangba. A kutatók szerint mindez nagyon nehéz, mert a föld alatti csarnokokban alig van levegő, nagyon sok pók és denevér van benne, és a sziklák is nagyon veszélyesek.

A több tíz- vagy épp százezer éves barlangok a kutatók szerint nemcsak a térség fejlődését befolyásolhatták, hanem a helyiek alvilággal kapcsolatos hiedelmeinek is alapjául szolgálhattak. A brit kutató további bizonyítékként a fennsík elnevezését hozza fel. Az ókorban Gízát Rosztaunak nevezték az egyiptomiak, ami az "alvilág kapuját" jelenti. Ez az óegyiptomi alvilág ugyanazt a részét jelöli, mint a Duat, vagyis a Holtak Birodalmát. Ez volt az alvilág keleti tartománya, ahová az erényes életűek juthattak be.

A halottnak egy sor próbatételen kellett átesnie, első feladatként rá kellett vennie az öreg révészt, hogy vigye át a halál folyosóján, majd át kellett jutnia a kígyók vigyázta 12 kapun. Az elhunyt a Halottak Könyvét vitte magával segítségül, és vele volt egy térkép is, mely eligazította, hogyan kerülje el a veszélyeket. "A Duatba vezető ösvények és csarnokok leírásai sokkal inkább valósak, mint szimbolikusak. Ezért nevezték Gízát Rosztaunak. Ezt a föld alatti hálózatot említik, mint az alvilági Duatot" - magyarázta Andrew Collins.

A feltételezések komoly vitát kavarhatnak az egyiptológusok között. Záhi Havvász, Egyiptom főrégésze azonban szinte azonnal cáfolta a felfedezést, és szerinte nincs semmilyen barlangrendszer a fennsík alatt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?