Újrafalazva is rom marad a vár
2009. július 16. 09:23 Kovács Olivér
Immár a harmadik falazási idény kezdődik idén nyár végén a csobánci várban. Az újraépítést minden esetben régészeti kutatások előzik meg, vagyis csak olyan falszakaszok épülnek, amelyek eleve is álltak, nem szárnyalhat a várvédők fantáziája.
Korábban
„Hosszú előkészítő munka után először 2007-ben épített vissza a Csobánc Váráért Alapítvány hajdani falszakaszokat” - mondta el a műemlékem.hu-nak a csobánci várkapitány. Németh Gyula hozzátette: az építő munkát mindig feltárás előzi meg. A régészek a vár belső területén kutatnak, a falak visszaépítése azonban jelenleg csak a külső vár területén folyik. „Így is tíz-tizenöt évre elegendő munkánk van a jelenlegi lehetőségek mellett” - tette hozzá a várkapitány. „A vár belső részeinek, pincéinek, rendbetételére csak ezután kerülhet sor.”
A csobánci várat a 13. század közepén kezdhették el építeni, a 14. században került a Gyulaffy-család tulajdonába. Végvár Buda eleste, 1541. után lett. A törökök többször próbálták bevenni, azonban nem jártak sikerrel. A vár kapitánya ekkoriban Gyulaffy László, a híres bajvívó volt. Az erősséget 1669-ben az Esterházy-család vásárolta meg. 1707-ben a behúzódó kurucok sikeresen álltak ellen a császári osztagok ostromának, azonban 1709-ben a vár osztrák kézre került és hamarosan felrobbantották.
A Csobánc Váráért Alapítvány elsősorban Gyulaffy László korát szeretné megidézni. Ezért a török elleni küzdelem korszaka a leginkább a Gyulaffy Napokon hangsúlyos, amelyet immár hatodik alkalommal rendeznek meg a hétvégén. A péntektől vasárnapig tartó programsorozat kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínál érdekességeket a Kárpát-medence egyik legszebb panorámájú váránál, a rendezvény bevételét pedig a vár kutatására, állagmegóvására, újraépítésére fordítják a szervezők.
Még több kép a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap