Amerikai mítoszok július 4-ről
2009. július 4. 10:26
Korábban
A Függetlenségi Nyilatkozatot július 4-én írták alá - hamis
Washingtonban található egy John Trumbull által festett óriás festmény, amelyen a Függetlenségi Nyilatkozat aláírását láthatjuk. Mind Thomas Jefferson, mind John Adams évekkel később úgy emlékezett erre az eseményre, hogy az aláírási ünnepség július negyedikén volt. Mikor viszont az 1800-as évek elején valaki kétségbe vonta Jefferson állítását, ő helyt adott a tévedés korrigálásának.
David McCullogh Adamsről szóló életrajzában a következőket állítja: "Philadelphiában egyáltalán nem volt ilyen helyszín, és nem voltak ott az eddig gondolt szereplők sem". De akkor mikor írták alá a dokumentumot? A legtöbb delegált augusztus másodikán, mikor Timothy Matlack, a Kongresszus titkárának segédje készített egy letisztázott példányt. De a legtöbben csak jóval később. Ha pedig aláírták is, a nevük nem kerülhetett nyilvánosságra 1777 januárjáig. Ennek az lehetett az oka, hogy az egész teljesen váratlanul érte a jelenlevőket, olyannyira, hogy a hazaírt leveleikben még csak meg sem említették.
Évekkel később viszont Jefferson pontosan vélt emlékezni az eseményre, még a feje körül repkedő kis legyeket is felemlegette a látogatóinak. De ahogy tévedett az eseménnyel kapcsolatban, úgy tévedett a legyekben is - tudatosan vett részt tehát a mítoszképzésben. Az aláírás mítoszát nem tisztázták egészen 1884-ig, amikor Mellon Chamberlain történész a Kongresszus újságjának kéziratos kivonatait kutatva rábukkant egy eldugott, augusztus másodikai dátumra, melyben feltüntetik az aláírási ceremóniát. (A kép árnyalásához persze hozzátartozik a már ekkor fennálló éles ellentét rabszolgatartók és nem rabszolgatartók között. Így a másodikán este aláírt példány csak a képviselők egy részének aláírásával rendelkezett, a negyediki egy kicsit többével, valamint Jefferson és Adams folyamatos meggyőző munkája hatására került rá a többi aláírás is.)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.