Programkavalkád a műemlékek ünnepén

Egyházi emlékek Zalaegerszegen

Zalaegerszeg egyházi emlékeiről tartott előadást a műemléki világnap alkalmából Kostyál László művészettörténész csütörtökön Zalaegerszegen. A művészettörténész szerint a város legkorábbi műemlékei a 13. században épült falusi templomok voltak, a korábban emelt templomok valószínűleg fából készültek, amik az idők során nyom nélkül elpusztultak. Régészeti leletek, feltárások igazolták, hogy a mai Zalaegerszeg területén a középkorban több apró település volt. A várost körülvevő településrészeken, a környező falvakban is megtalálták több románkori templom nyomait.

A templomok megtartóerőt jelentettek: azok a települések, amelyeknek állandó templomuk volt, nem pusztultak el, ha más nyom nem is maradt utánuk, néphagyományként nagy valószínűséggel megmaradtak. Ezzel szemben az írásos források több olyan falut is megemlítenek - mint például a Zala-parti Németfalut - amelynek ismerjük a nevét, nagyjából meghatározható a helyük is, de ezen kívül más információ nem maradt fenn róluk. Ezeknek a falvaknak nagy valószínűséggel vagy nem voltak templomaik, vagy csak apró fatemplomaik voltak, amik az idők során hamar elpusztultak.

Kostyál László megemlítette, hogy a feltételezések szerint - bár nem tudják igazolni, mert a maradványok a mai templom alatt vannak - a zalaegerszegi plébániatemplom is a 13. századból származik. A 15. századtól a város növekvő lakossága miatt nagyobb templomra volt szükség, ezért folyamatosan bővítették. A ma látható és restaurálás alatt álló templomot az 1750-60-as években építtette Ladányi Bíró Márton veszprémi püspök. Kostyál László hozzáfűzte: a megyében a románkori templomok nagy része az északi területeken található, aminek történetei okai vannak. A török hódoltság nyomvonala a megye közepén húzódott, a délre eső területeken ezért kevés középkori műemlék maradt fenn.

A nyugat-dunántúli területen, a 13. század középső harmadában épült templomok több közös jegyet is hordoznak. Mivel kevés kő állt rendelkezésre, a templomok nagy része téglából épült, jellegzetes stílusjegyük a homlokzaton található díszítő ívsoros párkányzat. Számos középkori templomnál megfigyelhető a falpillérek tagolása vagy a falazott faltükrök. Egy másik jellegzetesség a szentély belsejében található ülőfülke, amelynek funkciója a mai napig nem ismert. Az egyik hipotézis szerint papi ülőfülkék voltak, de ennek ellentmond, hogy helyenként, például a kallósdi templomban több, különböző magasságú fülke is található. Elképzelhető, hogy ezekben a fülkékben őrizték a pastoraliumot vagy egyéb funkciót kapott - jegyezte meg a művészettörténész.

1. Az épített örökség napja
2. Néprajzi ház és bormúzeum Fejér megyében
3. Megnyitják a mihályi Dőry-kastélyt
4. A Munkácsy-emlékház is megnyílik
5. Fényírda és malom látható Csongrádban
6. Templomok és faluséták Borsodban
7. Egyházi emlékek Zalaegerszegen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős