Császári testőröket mintáz a cseréphadsereg

„Az agyagból készült figurákat az első kínai uralkodó szolgálóiról és testőreiről kellett, hogy mintázzák” - mondta Liu Csiu-seng, a Senhszi Egyetem történelem professzora, hozzátéve, hogy a kamrákban feltárt lovak és szekerek elhelyezkedése a császár jelenlétében tartott nagyszabású ceremóniára utalnak.

Az i.e. 260-210 között élt Jing Cseng a Csin állam uralkodójaként, a többi kínai uralkodót legyőzve, a területek egyesítésével megalapította a kínai birodalmat, majd a Csin Első Császáraként Csin Si Huang-ti néven (i.e. 221-210 között) uralkodott haláláig. Az eddigi teóriák szerint a közép-kínai Senhszi tartomány közigazgatási központjától, Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, az első uralkodó síremlékének közelében eltemetett terrakotta harcosok a császár túlvilági uralmát hivatottak elősegíteni.

Liu Csiu-seng, a Csin-dinasztia (i.e. 221-207) szakértője azonban elveti ezt az elméletet. „A kínai hagyományoknak ellent mond, hogy harcosokat temessenek a császár sírjába. A kínaiak a túlvilági életben a békét részesítik előnyben” - hangsúlyozta Liu. A kutató áprilisban közzétett publikációja szerint valószínűbb, hogy az agyagból készült figurákat császári bírósági tisztségviselőkről, szolgákról és testőrökről mintázták, akik az akkori társadalmi ranglétra legfelső fokán álltak.

"Az egyszerű emberek és közkatonák még az uralkodó síremlékében sem kerülhettek a császár közelébe" - magyarázta Liu. Az agyagfigurák a síremlék főbejáratának közelében találhatók, amely a magas rangú hivatalnokok, közeli szolgák és testőrök kivételével mindenki számára tiltott terület volt. Az alakok átlagosan 190 centiméter magasak, ami még a mai 158 centiméteres átlagos kínai testmagasságot is meghaladja. "Az igazi emberek nem lehetnek ilyen magasak, az alkotók valószínűleg a magassággal is az agyagfigurák társadalmi rangját kívánták kihangsúlyozni" - mondta a kutató.

Liu Csiu-seng elmélete széles körben még nem elfogadott, de új megvilágításba helyezi a terrakotta hadsereggel kapcsolatos tanulmányokat - mondta Tuan Csing-po, a hsziani központú Északnyugati Egyetem neves régészprofesszora. A több mint ezer életnagyságú terrakotta figurát rejtő császári sírt 1974-ben, kútfúrás közben, véletlenül találták meg. Az eredetileg festett alakok arcvonásai mind különbözőek, vélhetően valódi emberekről mintáztak őket.

Az 1987-óta UNESCO-világörökséggé nyilvánított temetkezési helyet évente 7 millió kínai, valamint félmillió külföldi turista keresi fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták