Elveszett 330 épület műemléki jegyzéke

Az 1950-ben íródott előterjesztés még fellelhető az országos Levéltárban, de a miniszteri aláírással ellátott hivatalos okmány már nincs meg. Ezt Jankovich-Bésán Dénes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési igazgatója sem tagadja - olvasható a napilapban.

Az az irat meg sem született, vagy valahol elkallódott - ez talán már soha nem derül ki. Ami viszont tény: a hiányzó okirat még nagy bonyodalmakat okozhat. Az igazgató ugyan nem igazán tart ettől, arra hivatkozik, hogy egy bírósági tárgyaláson már elfogadták azt a könyvet bizonyítékként, amely a szóban forgó 330 épületet felsorolja. A jogi szakértők szerint azonban perek sorozata várhat a hatóságra, mert az a legfontosabb okiratot nem tudja felmutatni. Az ügy akár az Alkotmánybíróságig is eljuthat, amely kimondhatja majd, mi számít igazi bizonyítéknak az ügyben.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint azonban "az írások, amelyek kétségbe vonják a Citadella és más műemlékek védettségét alaptalan téveszméken, félremagyarázott hivatkozáson alapulnak". Szerintük a Citadella műemléki védettségének alapja az 1949. évi 13. tvr. -re vezethető vissza, tehát a magyar műemlékvédelem legelső védetté nyilvánított emlékei között szerepel. A hivatkozott jogszabály alapján tették közzé 1960-ban az első hivatalos műemléki jegyzéket, amelyet az akkori érintett miniszterek 22509/58. száma alatt, valamint 120344/58. szám alatt jóváhagyó záradékkal láttak el.

"A Citadella műemléki bejegyzése a földhivatali ingatlan-nyilvántartásában szerepel, és ennek, valamint számos kiemelkedő műemléknek, bárki számára megismerhető, az építésügyi és a művelődési miniszter által is záradékolt hiteles jegyzéke immáron csaknem 50 éve közzétett és hozzáférhető. Ennek megfelelően a Citadella védettségéhez - amelyet egyébként a bíróság a Citadella Lődombján végzett engedély nélküli építkezéssel kapcsolatos perben jogerős ítéletében expressis verbis is megerősített - a korábbiakban sem és most sem férhet kétség" - írta a KÖH.

Azt azonban a KÖH cáfolata sem tisztázza, hogy a törvény alapjául szolgáló beterjesztés, amelyhez miniszteri jóváhagyásra volt szükség, megvan-e még.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye