Albánia leporolja ősi kincseit

A csatlakozás megtörtént a dél-albániai Buthrotum romváros (mai nevén: Butrint) esetében, mert a történelmi épületegyüttes 1992 óta az UNESCO világörökségi helyszíne. Öt kilométerre Korfutól, a nyüzsgő görög nyaralószigettől Butrint őrzi azt a nyugodt légkört, amelyet a 19. század utazói is kedveltek ezen a vidéken, mint például George Byron, az angol romantikus költészet egyik kiemelkedő képviselője. Az ősi romokat a víz nyaldossa, a masszív görög falakat benőtte a növényzet, precíz római struktúrák, bizánci mozaikok és két velencei kastély színezi a látványt.

Albánia úgy tudta megőrizni ezt a műemlékegyüttest, hogy a helyi, a nemzeti és a nemzetközi szervezetek partnerséget alakítottak ki. A nemzeti park létrehozása és az azt felügyelő bizottság vezet el a védett zónához, amely nemzetközi testületek támogatását élvezi, beleértve a Világbankot is. A Butrint Alapítvány, amelynek központja Nagy-Britanniában van, albán hivatalnokokat alkalmaz, hogy ők fejlesszék a világörökségi területet úgy, hogy az megőrizze a környezetet, de vonzza a turistákat. A nemzetközi együttműködés a régészetben, a helyreállítási munkákban és a múzeumvezetésben azok a területek, amelyekből Albánia csak nyerhet.

Diana Ndrenika, az albán világörökség-igazgató azt mondja: "a nemzeti park nemcsak saját jogán sikertörténet, hanem beleillik abba az albán rendszerbe, hogyan kell egy ilyen forrást működtetni." Az igazgató szerint a nemzeti park nagy hatást keltett Albánia többi részében, s ez lehet a modell, amelyhez mindenki viszonyítani akarja saját területét.

Butrint lankás dombon fekszik, egyik oldaláról a Jón-tengerre, a másikon a Butrinti-tóra látni. A monda szerint a Trójából megmenekült Aeneas alapította a várost, régészek ezt az i.e. 8. századra teszik. Az i.e. 4. századra törzsi központ és Priamosz királyságának része lett. Buthrotumtól délre római kolóniát épített veteránjainak Augustus császár azután, hogy Marcus Antonius és Kleopátra ellen győzedelmeskedett az actiumi csatában.

Butrint további történelme igen zavaros: Bizánc, a normanok, az Anjou királyok, Velence uralkodói és a törökök söpörtek végig a területen, de 1912 óta a független Albánia része. 1992-ben a kommunista rendszer bukása sok kárt okozott, fosztogattak ezen a vidéken is. 1997-ben a társadalmi elégedetlenség a múzeum kifosztásához vezetett, de mára sok műtárgy a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően visszakerült a múzeumba. A régi rendszer bukása problémákat okozott, de ugyanannyi lehetőséget is teremtett Butrintban.

Sok mindent lehet még csinálni, átgondoltan kell fejleszteni az infrastruktúrát, parkolót építeni és illemhelyeket. Folyamatos kihívást jelent a természeti és az épített örökség védelme, mert az emelkedő vízszint fenyegeti az ősi falakat és a mozaikokat, ebben a helyi közösség segíthet. Tirana a nemzetközi adományokat ezért fiatal albán szakértők képzésére fordítja, néhány közülük már dolgozik az ország más részein, s a projekthez tartozik az a régészképző iskola Butrintban, ahol albán archeológusok helyi és külföldi diákokat oktatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum