Francia követ látlelete az Oszmán Birodalomról

Pierre de Girardin a visszafoglaló háborúk idején képviselte Franciaországot Konstantinápolyban. A szakirodalom keveset foglalkozott személyével, pedig műve a korszak fontos forrását jelenti. A követ ugyanis fiatal korában hosszú utazást tett a Közel-Keleten, eljutott az Oszmán Birodalomba is. Itt megismerte a törökök katonai szervezetét, központi adminisztrációját, valamit a legfőbb állami tisztségviselőket. Mandátuma ideje alatt írt Feljegyzéseiben mindenre kiterjedő leírást adott az állami funkciókról. Girardin minden bizonnyal remek kapcsolatokat ápolt az oszmán vezető körökkel, nyelvismerete pedig lehetővé tette, hogy olyan udvari emberektől szerezzen információkat, akikkel a többiek nem voltak képesek szót érteni.

Girardin műve előtt Kerekes Dóra részletesen, francia és osztrák levéltári forrásokra támaszkodva elemzi a két ország külpolitikai helyzetét. A francia-oszmán diplomáciai kapcsolatok érdekesen alakultak. A 16. század elején I. Ferenc az egyre erősödő Habsburgok ellen szövetségeseket keresett, az egyik támaszt az Oszmán Birodalomban találta meg. Az elvesztett milánói és páviai csata után a király édesanyja, Savoyai Lujza küldte az első megbízottakat a Portához, ez a kezdeményezés azonban nem vezetett eredményre. A második titkos misszió azonban már sikert hozott, a szultán biztosította a birodalmában élő keresztények jogait és kereskedelmi privilégiumait. A diplomaták közül végül a spanyol származású Antonio Rincón képviselte I. Ferencet, aki több utazást tett Kelet- és Dél-Európában is. A 17. századi francia külpolitika főként az európai színteret követte figyelemmel, Mazarin bíboros kormányzása alatt az oszmán-francia kapcsolatok szinte teljesen megszakadtak. XIV. Lajos azonban már támogatott volna egy olyan koalíciót, amely harapófogóba szorította volna a törököket.

Girardin előtt több követ is működött az oszmán udvarban. Denis de la Haye-Vantele feladatát az jelentette, hogy megszerezze az ottani vezetők jóindulatát a francia tervekkel kapcsolatban. 1673-ban Charles Olier elérte, hogy a szultán megújítsa a kereskedelmi privilégiumokat a francia király alattvalói számára. XIV. Lajos az óvatos politizálás híve volt, ennek a jegyében fogalmazták meg Pierre de Girardin követi instrukcióit. A francia követség épülete az Aranyszarv-öböl bal partján, a Pera nevű városrészben állt. Mivel meglehetősen elzártan éltek, ezért az egyedüli szórakozási lehetőséget a nagyszámú francia kíséret jelentette. Ennek megfelelően Girardin személyzete jelentős volt: feleségén és fivérén kívül egy intendáns, két titkár, egy társalkodónő, két fegyvernök, három szobalány, három konyhai munkás, három inas, két szolga, 16 lakáj, egy kertész és 15 nemesember utazott vele.

Nagy szerep jutott a követségi tolmácsoknak. Az európai követek először a Konstantinápolyban lakó latin keresztényeket kezdték tolmácsokként használni, ezek a családok (pl. Fornetti) több generáción keresztül álltak a franciák szolgálatában. Időnként azonban alkalmatlanok voltak, de hiányzott belőlük a lojalitás is. Ezért az európai országok tolmácsiskolákat állítottak fel, elsőként Velence hozott létre ilyen jellegű intézményt. A Köztársaság példája „ragadós” volt, Franciaország 1669 novemberében Franciaország is létrehozta a maga iskoláját Perában, ahol a követség embereit képezték. Egy jó tolmácsnak ismernie kellett saját anyanyelvét, a latint és a keleti nyelveket, de az olaszt és a görögöt is, a kereskedelmi törvényeket, az ország történetét és földrajzát, a muszlim (vallás)jogot, a birodalom szokásait, az oszmán adminisztráció mechanizmusát.

Az 1685-ben kinevezett konstantinápolyi követ Pierre de Girardin lett. Édesapja az Indiai Társaság főigazgatójaként, a király és a korona titkos tanácsosaként bejáratos volt az udvarba. Anyai részről XIII. Lajos egyik legodaadóbb hívének, és legrangosabb bankárának leányától, Anne de Viller-től származott. 1673-ban feleségül vette Élisabeth Ferrand-t, akinek édesapja Párizs város bírósán töltött be vezető szerepet. Girardin két hónapos út után érte el az oszmán fővárost. Ekkor éppen komoly változások léptek életbe az oszmán vezetésben: Kara Ibrahim pasa nagyvezír kegyvesztett lett, helyét Szári Szulejmán foglalta el. Ugyanakkor a változás a nagypolitikában is tetten érhető: a török ellen irányuló visszafoglaló háború erőteljes támadó szakaszába lépett.

A Feljegyzéseket Girardin 1687/1688 telén vetette papírra. Szerkezetét maga a követ határozta meg. Két nagyobb részből áll. Az elsőben egy általános képet adott az Oszmán Birodalom szervezetéről, míg a másodikban a hadi helyzetet taglalta. Kerekes Dóra az átírásnál megtartotta az eredeti írásmódot, ugyanakkor ügyelt arra, hogy a korabeli központozás és a hangsúlyjelek ne zavarják az olvasót. Nagy érdeklődéssel böngészhetjük a lábjegyzeteket is, mivel a munkában előforduló összes kifejezés és esemény komoly magyarázatokat kaptak. Ebből is világosan kiderül, hogy a követ jó megfigyelő volt, pontosan látta a Birodalom szerkezetét, bevételeit, a hadsereggel kapcsolatos előnyöket és hátrányokat. Izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket érdekel a kora újkori diplomácia története.

Kerekes, Dóra: Mémoires sur L’Empire Ottoman par Pierre de Girardin ambassadeur francais á Constantinople, 1685–1689. Pierre de Girardin francia követ feljegyzései az Oszmán Birodalomról (1685–1689). Paris-Budapest-Szeged, 2007. Institut Hongrois – Országos Széchényi Könyvtár, 180 oldal (Documenta Hungarorum in Gallia III.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének