Bronzkori frizsiderek a homéroszi Trójából

"Az idei leletek arról tanúskodnak, hogy a késő bronzkorban Trója lényegesen nagyobb város volt, mint képzeltük" - nyilatkozta a törökországi ásatásokat irányító Ernst Pernicka, a Tübingeni Egyetem professzora, akinek expedíciója feltárta az 1,4 kilométer hosszú, 4 méter széles és 2 méter mély árkot. A várost körülvevő egykori vizesárok teljes hossza elérhette a 2,5 kilométer és feltehetően védelmi célokat szolgálhatott. Trója városa 40 hektáros területet foglalhatott el, lakosainak száma pedig elérhette a tízezer főt.

"Trója nem volt a világ közepe, de regionális centrum szerepét játszhatta" - vélekedett a professzor. Ismertetése szerint az idei ásatások során megtalálták a déli és a délkeleti kaput, beazonosították a délnyugati kaput, s reményeik szerint megtalálják a város keleti kijáratát is. E leletek alapján megismerhették a város beosztását is.

Trója feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Az archeológusoknak át kell hatolniuk a bizánci, a római és a görög rétegen, hogy elérjék azt a korszakot, amelyben Homérosz Iliászának cselekményei nagy valószínűséggel játszódhattak i.e. 1500 és 1180 között.

A két óriás agyagedény maradványaira a városszéli vizesárokban bukkantak: magasságuk elérhette a 2 métert, s valószínűleg a házak mellett állhattak. Ez viszont arra utal, hogy az alsóváros egészen a véderőművekig ért, azaz a település nagyobb volt, mint eddig feltételezték. "Ezeket az edényeket bronzkori frizsidereknek is tarthatjuk: vizet, olajt, esetleg gabonát tárolhattak bennük" - mondta a professzor. Trója prosperitását a mezőgazdaságának és a lótenyésztésnek köszönhette. Hettita szövegekben a várost Wilusa-ként említik, s a hettita birodalom vazallusának nevezik.

Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben játszódtak az Iliász cselekményei. "Homérosz leírta a terület helyrajzát, a folyókat és szigeteket, amelyek mindmáig megtalálhatók" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy megtalálták a fegyveres konfliktusok régészeti nyomait, az archeológusok azonban nem tudják bizonyítani, hogy a Trójai háború megtörtént.

A régészeti leletek tanúsága szerint Trója aranykora i.e. 1180-ban ért véget. Ekkor a városlakók már egy évezrede ismerték és használták a fazekaskorongot. A későbbi cserépedények viszont arról árulkodnak, hogy ez a fejlett technológia feledésbe ment, az új város lakói, akik feltehetően a Balkánról érkeztek, kézzel készítették a kerámiatárgyakat. A beköltözők teljesen más stílusban építették házaikat. "Ebben az időben sok más város is hanyatlásnak indult a mediterrán térségben. Ez egyfajta világháború lehetett a bronzkor végén" - vélekedett Erns Pernicka professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek