Moszkvai bíróság előtt a katyni mészárlás ügye
2008. június 11. 08:57
A korábbi döntést törvénybe ütközőnek minősítette és visszautalta újabb eljárás céljából az ítélkező kerületi bírósághoz kedden a moszkvai városi bíróság.
Korábban
A kerületi bíróság azzal az indokkal nem is vizsgálta az ügyet, hogy rehabilitációra vonatkozó keresettel csak az fordulhat bírósághoz, akinek a jogait megsértették. Az áldozatok rokonainak ügyvédei arra hivatkoztak, hogy a vonatkozó törvény szerint bárki kérheti az áldozatok rehabilitálását.
Korábban már a legfelső katonai ügyészség is elzárkózott az ügy érdemi vizsgálatától azzal, hogy nem állnak rendelkezésre iratok annak alátámasztására, hogy Katynban a lengyel katonák represszió áldozatává váltak volna. Az ügyvéd ezt a döntést is meg akarja fellebbezni.
|
Sosem felejtettek: csendes lázadás 1952. május 1-jén |
A Hamovnyicseszkij bíróság egyébként a Memorial jogvédő egyesület kapcsolódó keresetét is tárgyalja, amelyet a szervezet az ellen nyújtott be, hogy a katonai ügyészség szigorúan titkosnak minősítette az ügyet, és megtagadta az iratok átadását a kerületi bíróságnak. A legfőbb katonai ügyészség a maga részéről 2004. szeptemberében lezárta a katyni mészárlás ügyében indított bűnvádi eljárást.
A katyni eseményekről - lengyel katonatisztek 1940-ben történt tömeges lemészárlásáról - első ízben 1992-ben kerültek elő dokumentumok a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) különleges archívumából, annak is az 1. számú dossziéjából, amelyet kizárólag a párt főtitkárai használhattak. Akkor Borisz Jelcin államfő javasolta az Alkotmánybíróságnak, hogy a dokumentumokat az SZKP ügyében folyó eljáráshoz csatolják.
Az iratok alátámasztották, hogy az egykori Szovjetunió különböző területein, köztük a Szmolenszki területen lévő Katyn mellett több mint 20 ezer lengyel sorkatonát és tisztet lőttek agyon. A Vörös Hadsereg 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum alapján átlépte Lengyelország keleti határát, s mintegy 20 ezer lengyel katonát ejtett fogságba, akiket később gyakorlatilag kivégeztek. Az első tömegsírokat már 1943-ben megtalálták.
Moszkva egészen 1989-ig nem vállalta a felelősséget a gyilkosságokért, noha már az 1980-ben megkötött szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködési megállapodás közös történész-bizottság alapítását irányozta elő a Katynban történtek vizsgálatára. Az SZKP archívumából előkerült dokumentumokat nem sokkal fellelésük után átadták Lengyelországnak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
