2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Francia teoretikusok alapozták meg Trianon gondolatát

2008. június 4. 12:09

Felszabadítani Közép-Európa népeit

Az I. világháború kitörése után az ideológiai megközelítés alapjaiban változott meg. Ebben komoly szerepet játszottak a nagy befolyással rendelkező szabadkőművesek, akik egy új Európa létrehozásán gondolkodtak, amelyben nem kapott helyet a katolikus Habsburgok vezette Osztrák-Magyar Monarchia. Éles szavakkal ostorozták a Duna-menti államot, mivel semmibe veszi a népek önrendelkezési jogát.

A korábbi pacifista hangvétel igencsak militarista hangnembe váltott. A háborút ugyanis remek eszköznek tartották Közép-Európa `felszabadítására`, a Monarchia romjain életre kelő nemzetek meg fogják mutatni, hogy milyen a szabadságon és a függetlenségen alapuló berendezkedés. A szabadkőműves páholyok nekibuzdulását a politikusok is kihasználták, Masaryk és Benes több alkalommal is tárgyalt a tagokkal.

Az írások egyre többet foglalkoztak azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát meg kell semmisíteni. Olyanok is megfogalmazták ezt, akik korábban még a modernizálás mellett törtek lándzsát. A művekre nagyfokú magyarellenesség jellemző: a történelmi tények hiányos vagy manipulatív felhasználásával elérték, hogy a magyarság a Kárpát-medence népeinek elnyomójaként jelenjen meg. A statisztikai adatokat úgy fésülték, hogy még a bizonyítottan magyarok lakta területeken is nemzetiségek többségét mutassák ki.

Louis Léger, aki korábban a föderalista átalakítás híve volt, több művében a Monarchia felszámolása mellett kardoskodott. 1915-ben jelentette meg Ausztria-Magyarország likvidálása című opusát. Teljesen szakított addigi álláspontjával, véleménye szerint Ausztriának - amelyet ő a Monarchiával azonosított - már nincs történelmi hivatása, mivel csak akkor volt létjogosultsága, amikor Közép-Európa népei az oszmánoktól rettegtek. Gyakorlatilag megfogalmazta mindazon területi igényeket, amelyek a Párizs környéki békékben megvalósultak. A magyarok egy szigetet alkotnak a szláv tengerben, ezért a Magyarországon élő szlávokat konföderációkba kell szervezni Szerbia, illetve a csehek fősége alatt.

Még erőteljesebb gondolatokat fogalmazott meg a két évvel később, 1917-ben napvilágot látott A pánszlávizmus és a francia érdek című munkájában. Álláspontja világos: a szláv világ sorsdöntő fordulathoz érkezett, nem szabad megengedni, hogy eltűnjön a pángermán tengerben. Ennek elkerülése végett új államok létrehozását vázolta fel. Délen egy inkább Illyr Konföderációnak nevezett Jugoszlávia vette volna fel a küzdelmet, amelynek Belgrád lenne a fővárosa, de meg kell őrizni Zágráb és Ljubljana fontosságát. Iszonyatos cinizmussal "közelített" a magyarokhoz. A megcsonkított és elzárt Magyarország, ha akarja megőrizheti apostoli királyi címét, és lesz rá lehetősége, hogy elgondolkodjon Szent István királya szavain: az egynyelvű ország esendő.

A szlávok irányában érzett elvakultsága más helyen is megfigyelhető. Léger azon sajnálkozott, hogy a magyarok és az osztrákok miatt a szlávok el lesznek vágva egymástól. De erre is talált megoldást, felelevenítette ugyanis Arthur Chervin korridor-elméletét. Ez egy olyan, Moson, Sopron, Vas és Zala megyékből álló, 80-100 km széles, 200 km hosszú területet foglalt magában, amely egyrészt elzárta volna egymástól az osztrákokat és a magyarokat, másrészt kapcsolatot teremtett volna a déli és az északi szláv között. Ide természetesen egy vasútvonalat is tervezett, a két régió közötti kereskedelem biztosítása végett. Elégedetten állapította meg, hogy sem Bécs sem pedig Budapest nem tudná elérni a kulcsfontosságú Adriát, így a szláv kereskedők egyeduralkodók lesznek.

Ernest Denis is ugyanerre az évre időzítette Ausztria kérdése. A szlovákok című könyvét. Ő a közeli jövő legnagyobb veszélyének azt tartotta, hogy az antant győzelmének másnapján még mindig ott lesz egy 60-70 millió németet számláló állam - Franciaországtól keletre. A megoldást ő is az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásában látta. A leendő határoknak a nemzetiségeket kell követni, de így is a szlávok fognak komoly veszteségeket szenvedni. A csehek ugyanis nem kívánhatják Bécs annektálását (!), jóllehet sokan élnek ott.

A magyarok és a szlovákok bemutatásánál félelmetes elfogultság figyelhető meg az utóbbiak javára. A magyarok a 10. században idegenként érkeztek a Kárpát-medencébe, a tulajdonképpeni Magyarország voltaképpen az Alföldön található. A magyarok csak a németekkel karöltve tudták felszámolni a Nagymorva Birodalmat. A dualizmus idején iszonyatos magyarosítást hajtott végre az államhatalom, nagyon kevés volt a szlovák nyelvű iskola. A szlovákok kérdése azonnali megoldást kíván, mert a csehek a német agressziót egyedül képtelen feltartani.

Az íróasztal mögött megfogalmazott, akkor még teoretikusnak ható tervek 1920. június 4-én rideg valósággá váltak: Magyarország területének jelentős részén új államok születtek, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták a magyar fél által elkészített nemzetiségi térképeket. Ezt a határokon túlra került magyarok számaránya tanúsítja. Az elszakított területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió (30,2 %) volt magyar. 1.6 millió élt Erdélyben és egyéb más, Romániának juttatott területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió a délszláv területeken élt. A burgenlandi magyarok száma 60-70 ezer, Fiumében 6-7 ezer volt, míg a lengyelországiak elenyésző mennyiséget jelentettek. Igaz, hogy születtek kisebbségvédelmi szerződések, ezek végrehajtása azonban nehézségekbe ütközött.

(Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: Múltról a mának: tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Budapest, 2004. Osiris Kiadó; Az idézett francia művek.)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár