A hárem és a női öltözködési szokások
2007. december 2. 17:17
Sokan úgy képzelik, hogy a fátyol viselése a muszlim nők megkülönböztetésére szolgált, márpedig ez korántsem igaz, két okból kifolyólag. Először is azért, mert Keleten nem kizárólag a muszlim nők viseltek fátyolt, másodsorban pedig azért, mert a tehetősebb körökből származó hölgyek fátyolozták el az arcukat, így ez a hagyomány nem egy vallást, hanem sokkal inkább egy társadalmi osztályt jelölt.
A női ruházkodás alapvető szabályai
A Sínai-félszigeten és Afrika északi területein a perzselő nap tüze, és az itt uralkodó éghajlati viszonyok miatt a gazdagabb nők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy fejüket és arcukat elfedjék, hiszen csak ezáltal tudták megőrizni bőrük frissességét, hamvasságát és fehérségét. Az alacsonyabb körökből származó nők soha nem viseltek fátylat. Mohamed személyes életvitele már a 7. században előkészítette a nők fátyolviselését. Ő ugyanis saját feleségeit egy idő után függöny mögött, idegen férfiak szemeitől távol tartotta. A Korán azonban nem írta elő általánosságban a nők lefátyolozását, sem pedig a külvilágtól való elzárását.
Az alábbi részletek egyértelműen a Próféta asszonyaira vonatkoznak. `Ti próféta asszonyai! Ti nem olyanok vagytok, mint bárki is az asszonyok között. Ha istenfélők vagyok, ne legyetek alázatosak a beszédben, nehogy az akinek a szíve beteg vágyat érezzen irántatok! Beszéljetek úgy, ahogy illik. És maradjatok a hajlékaitokban és ne cifrálkodjatok úgy, ahogyan a hajdani pogány korban tették.` (33:33) és `Ti hívők! Ne lépjetek be a próféta hajlékaiba - ha csak engedélyt nem kaptatok - evésre, anélkül, hogy kivárnátok a kellő időt arra! Ha azonban meghívást kaptatok lépjetek be.` `(...) És ha kértek valami eszközt a feleségeitől, akkor függöny mögül kérjétek! Így tisztább marad a ti szívetek és az ő szívük is.` (33:53)
A saría kötelezővé teszi a fátyol viselését a nők számára, főleg, ha idegen férfiak vannak jelen a muszlima közelében. Ezért ha a nő elhagyja a háremet kötelező lefátyoloznia magát, ugyanis az iszlám szerint idegen férfi számára a nő egész teste szent és sérthetetlen. Az asszony ruhája sűrű szövésű kelméből készüljön, bő szabású legyen, és semmiképpen se hasonlítson a férfiak viseletére, takarja el a nő arcát, kéz- és lábfejét.
A saría egy külön részében ismerkedhetünk meg a női ruházkodás alapvető szabályaival. E szerint a muszlimák mindig legyenek nőiesek, hordjanak női ruhákat és viseljenek ékszereket. Mindent meg kell kapniuk ahhoz, hogy szépek és kívánatosak legyenek. De mind a női ruháit, mind az ékszereit csak a saría által megengedett jövedelemből szabad megvenni: `Mondd a hívő nőknek süssék le tekintetüket [ne nézelődjenek], és őrizzék szemérmüket [a paráznaságtól], s ne mutassák díszeiket ... kivéve férjüknek, atyjuknak, apósuknak, fiaiknak, férjük fiainak, fivéreinek, fivéreik és leánytestvéreik fiainak, asszonyainak, a rabszolganőknek, akiket jobbjuk birtokol, férfi szolgáiknak, akikben már nincs nemi vágy, és a gyermeknek, akik még nem tudnak semmit a nők szemérméről, és nem szabad a lábukkal dobogni, nehogy kitudódjék az elrejtett díszük.` (24:30-31)
Az arab nők ruhatárában az ízléses fehérnemű, a finom vászonblúzok és nadrágok mellett kiemelkedő fontossággal bírt a fátyol. Ezt a többnyire könnyű szaténből készült fátylat két nagyméretű darabból illesztették egybe, az első az eleje, a csípőtől indult, és a szoknyát fedte, a második teljes egészében beborította a hátat és a kezet egészen a homlokig. Arcuk előtt géz vagy csipkekendőt viseltek, melyet a fátyol alatt a hajukhoz rögzítettek. A fátyol alatt buggyos szaténnadrágot viseltek, lábbelijük saru vagy sarokkal ellátott szövet vagy szattyánbőr papucs.
Az előkelő hölgyek otthonukban rövid nadrágot húztak, fölé tafota- vagy szaténszoknyát, csipke vagy hímzésdíszítéssel, valamint rövid felső kabátkát és tarka pamut- vagy gyapjúzoknit. Otthon sohasem viseltek papucsot, hiszen a padlót szőnyegek borították. A gazdagabb nők selyem a kevésbé tehetősebbek pamutkelméből készült fátyollal fedték arcukat. Láthatjuk tehát, hogy a fátyol óriási jelentőséggel bír a Közel-Keleti nők körében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap