Johann T’Serelaes Tilly

(1556 - 1632)

Johann T’Serelaes Tilly német-római császári tábornagy, hadvezér 1556-ban (más forrás szerint 1559-ben) született Brabantban, Tilly településen, nemesi családból.

Kora ifjúságától katonáskodott, előbb a spanyol hadseregben, majd 1598-tól a császári hadseregben, II. Rudolf alatt (uralkodott: 1576-1612). Magyarországon a törökök ellen harcolt az ún. tizenöt éves háborúban. Tilly - immár tábornokként - 1610-ben, Miksa bajor herceg szolgálatában újjászervezte a bajor hadsereget. Az 1618-ban kitört ún. harmincéves háborúban (tartott 1648-ig) a Katolikus Liga hadseregének fővezére lett. A felkelt cseh rendek ellen vonuló Tilly 1620. november 8-án a Prágától délnyugatra fekvő Fehér-hegynél ütközött meg az Anhalti Krisztián vezérelte protestáns erőkkel. TiIly a csatában fényes győzelmet aratott. 1622-1623-ban Pfalzban és Vesztfáliában harcolt kisebb német protestáns fejedelmek ellen. Győzelmeiért II. Ferdinánd (uralkodott: 1619-1637) grófi rangra emelte. A dán-alsó szász Háború idején, 1626. augusztus 27-én Tilly Lutter am Barembergnél vállalt csatát IV. Keresztély dán király seregével. Az ütközetben Tilly átütő gyalogsági rohammal elfoglalta az ellenség ágyúit is, s tönkreverte a dánokat, akik közül a sereg fele a csatamezőn maradt holtan vagy sebesülten. Tilly elfoglalta Schleswig-Holsteint és Jütlandot, a dánok visszahúzódtak hazájukba.

Wallenstein után 1631-ben ismét Tilly tábornagy lett a császári hadak fővezére. Seregével 1631. május 20-án elfoglalta a protestantizmus fellegvárát, Magdeburgot, és a várost a zsoldosai kifosztották, felgyújtották. A kortársak ezt az egyébként kegyetlen harmincéves háború egyik legrettenetesebb eseményének tartották, hisz a lakosság nagy részét is lemészárolták. Hasonlóan bántak el Tilly katonái 1632-ben az elfoglalt Heidelberg lakosságával is, ahol a krónikás szerint „a gyerekeknek levágták e fejét... ha a szülőket elkapták, és nem gyilkolták meg azonnal... rettenetesen megkínozták...” 1631-ben, a svéd háborúban, az Észak-Németországba betört II. Gusztáv Adolf svéd király seregével, Tilly szeptember 17-én ütközött meg a Lipcse melletti Breitenfeldnél. A véres csatában Tilly vereséget szenvedett, s a 40 ezer fős seregének harmada, 13 ezer katona veszett oda az ütközetben.

A dél felé nyomuló Gusztáv Adolffal Tilly 1632. április 15-én vette fel ismét a küzdelmet Rainnél. Tilly a Lech folyó vonala mögött rendezte be a védelmet, sokáig ellenálltak a svédeknek, de a tüzérségi párbajban Tilly halálos sebet kapott. Végül a svédek kierőszakolták a folyón való átkelést, mire a Katolikus Liga serege ágyúit hátrahagyva megfutott a csatatérről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői