2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Folytatódik Új-Zrínyivár feltárása

2007. július 24. 15:00

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) tanáraiból és öntevékeny hallgatóiból álló kis csapat évek óta folytat megelőző feltáró ásatási munkálatokat a költő Zrínyi Miklós által az 1660-as évek elején emelt, majd a szultán által megostromolt és lerombolt Új-Zrínyivár (máshogy: Zrínyi-Újvár) területén. Idén július 23-29 között folytatódik a vár feltárása, immáron horvát önkéntesek bekapcsolódásával.

A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen ez az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták és az később sem épült újjá.

Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.

A vár helyével kapcsolatos kérdések tisztázása 2005 tavaszán folytatódott, amikor a vár feltételezett területén egy több szervezet delegáltjaiból álló közös kutatócsoport terepbejárások során folytatott vizsgálatokat és adatgyűjtést. Az eredmények arra mutattak, hogy a rombolások ellenére a várnak még napjainkban is vannak beazonosítható részletei. A módszeres kutatások 2006. július 10-16 között kezdődtek meg. Ennek eredményeként készült el az a régészeti kutatóvágat, ahol sikerült megtalálni egy korabeli árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait is.

Akárcsak az eddigi feltárások során, az idei munkálatok hadtörténeti szakmai hátterét a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a régészetit a Somogy, valamint a Zala megyei múzeumok igazgatóságai jelentik. A mostani feltárás érdekessége, hogy első ízben használnak nagy teljesítményű földröntgen-készüléket. (a készülék nem azonos a csatatérkutatók által is használatos fémdetektorral)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár