Fabian Gottlieb von Bellingshausen (Fagyej Fagyejevics)

1778. szeptember 20-án született Fabian Gottlieb von (orosz néven Fagyej Fagyejevics) Bellingshausen svéd származású orosz felfedező, aki elsőként adott hírt az Antarktisz létezésérõl.
Tízéves korától tanult a kronstadti kadétiskolában, majd tagja lett az elsõ orosz földkörüli expedíciónak. Az antarktikus kutatóút élére a véletlen segítette: az eredetileg kiszemelt kapitány egy hajótörésben megsebesült, helyére Bellingshausent nevezték ki.

A két hajóból (Vosztok és Mirnij) álló, kizárólag tudományos célú expedíció 1819. július 19-én futott ki Kronstadtból. A hajók igen különböztek, a Mirnij nagyobb és erõsebb építésû, de sokkal lassabb volt, ezért együtt tartásuk komoly feladatot jelentett. Az év végén bejárták a Tűzföld és az Antarktisz között fekvõ Déli Georgia sziget még ismeretlen délkeleti partját. A Cook által fél évszázada felfedezett Sandwich-földrõl bebizonyították, hogy szigetcsoport, s Déli Sandwich-szigeteknek keresztelték át.

1820 elején Cook kapitány óta elsõként lépték át a 67,5 szélességi foknál húzódó déli sarkkört, de a 70. fokon túl nem sikerült jutniuk. Többször megközelítették a Keleti-Antarktiszt, s meg is pillantották a késõbb a norvégok által Martha hercegnõ-partnak elnevezett részt, majd a Ranghild hercegnõ-partot, végül az Olaf herceg földjét. A kedvezőtlen idõjárás, a rossz szélviszonyok miatt azonban a partokat nem tudták megközelíteni. (Utólag a legendás Terra Australis felfedezésének dicsõségét magának követelte a brit Edward Bransfield és és az amerikai Nathaniel Palmer is, de a dokumentumok Bellingshausen elsõségét igazolták.)

Ezután a két hajó elszakadt egymástól és csak Sydneyben találkoztak. Innen Új-Zéland két szigete között hajóztak át, érintették Tahitit, majd ismét Sydneyben horgonyoztak le. 1820 novemberében újra dél felé indultak, 1821 januárjában a 69. fokig jutottak és ott földet láttak, melyet I. Péter-földnek neveztek el. (Ezt a területet csak 106 év múlva találták meg újra a norvégok és csak 1940-ben bizonyosodott be, hogy valójában sziget, amelyet csatorna választ el a kontinenstõl.)

Bellingshausen ezután áthaladt a Drake-szoroson, ahol a Déli-Shetlandok több szigetét fedezte fel, s megállapította, hogy ez 600 km hosszú szigetlánc. 1821 februárjában a hajók állapota miatt hazaindultak és 1821. augusztus 5-én, 751 napos út után érkeztek meg Kronstadtba, egész útjukon mindössze két embert veszítettek.

Bellingshausen késõbb a balti hajóhad parancsnoka lett, az orosz-török háború során részt vett Várna körülzárásában, ezután kapta tengernagyi kinevezését. 1831-ben szerepet játszott a lengyel forradalom leverésében, 1839-ben nevezték ki Kronstadt kormányzójává és 1852-ben halt meg.
Expedíciója történetét 1831-ben oroszul írta meg, a könyv csak 1902-ben jelent meg németül, 1945-ben pedig angolul, ezért a tudományos világ hosszú ideig csak kevéssé ismerte eredményeit. Nevét viseli ma tenger, sziget, kisbolygó és kráter a Holdon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma