1956-ban Magyarországon is fogságba esett a vietnámi háború vakmerő női tudósítója

A kötél árnyékában

1956 decemberében, amikor a szovjetek által levert magyar forradalom és szabadságharc után még ezrek áramlottak át az osztrák határon egy jobb élet reményében, Dickey nemcsak fotósként volt jelen, hanem gyógyszerek Magyarországra történő átcsempészésében is segédkezett.

Magyar határőrök fogták el, majd Budapestre szállították a politikai rendőrség egyik börtönébe. Magánzárkába zárták, ahol több héten át tartották fogva. Ezalatt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolták, és többször is akasztással fenyegették.

1957. január 27-én a következő hír jelent meg a kommunista párt központi lapjában, a Népszabadságban: „Georgette Meyer Chapelle amerikai állampolgárt – a Life volt munkatársát – jelenleg az International Rescue Comittee (Nemzetközi Mentési Bizottság) alkalmazottját 1957. január 26-án megtartott tárgyaláson hozott ítéletével a Budapest V. kerületi bíróság tiltott határátlépés miatt Magyarországról kiutasította.”

A rövid híradásban azt már nem tették hozzá, hogy amerikaiak közbelépésére volt szükség szabadon bocsátásához.

A korábban sem szélsőbaloldali szimpátiájáról ismert haditudósító még erőteljesebben szembefordult a kommunista eszmével. Hazafias hajlamai már gyerekkorában nyilvánvalóvá váltak, kisiskolásként például iskolába menet minden reggel megállt az amerikai zászló előtt, és szalutált. Különös viselkedésével kilógott társai közül.

Későbbi élete során is amerikai hazafiként tekintett magára, mivel úgy gondolta, sehol máshol a világon nem foglalkozhatott volna egy hozzá hasonló nő azzal, amivel szeretett volna. „Bármivel foglalkozhatsz, amivel akarsz, ha annyira akarod, hogy minden mást feladsz azért, hogy ezt tehesd” – mondta 2001-es életrajza szerint Chapelle, és kijelentése akár az amerikai álom mottója is lehetne.

1958 őszén Kubában járt, hogy megörökítse Castro és követői a diktátor, Fulgencio Batista hatalmának megdöntéséért folytatott, végül sikeresnek bizonyult harcát, de az ötvenes években emellett több (polgár)háborús övezetben is megfordult, többek között Indiában, a Dominikai Köztársaságban, Algériában és Libanonban is.

Figyelme idővel Délkelet-Ázsia felé fordult, és az első nő lett, aki számára a Pentagon engedélyezte, hogy ejtőernyős bevetésen vegyen részt Vietnámban. Tudósított a laoszi és vietnámi gerillaellenes harcról, készített fotósorozatokat amerikai tanácsadókról, valamint helikopterpilótákról is. Egy 1962 augusztusában megjelent, dél-vietnámi katonákat szállító amerikai helikopterben készült képe néhány hónappal később elnyerte Az év fotója díjat a National Press Photographers' Associationnél.

1. A találkozás után egy napig nem mosott kezet
2. A kötél árnyékában
3. A beteljesedő „kívánság”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"