A béke szószólójává és az ártatlanok segítőjévé vált a vietnámi háború idején lefotózott „napalmlány”
2021. július 2. 08:32 Múlt-kor
1972. június 8-án született meg a világ egyik leghíresebb sajtófotója. A „napalmlány” az értelmetlen erőszak és az ártatlan áldozatok szenvedésének közismert jelképévé vált. Vajon mi vezetett el odáig, hogy egy kilencéves kislánynak súlyosan megégve és meztelenül kellett menekülnie a biztos halál elől? Mi történt azóta a kép főszereplőjével?
Korábban
Háborúra virradó nap
1972. június 8-án egy átlagosnak tűnő nap kezdődött el a dél-vietnámi Trảng Bàng településen, amely körülbelül 40 kilométerre fekszik Saigontól (ma Ho Si Minh-város). Az ekkor már régóta zajló vietnámi háborúban a résztvevő felek – a korábbi évekhez hasonlóan – ebben az esztendőben is döntésre akarták vinni a dolgot. Március 30-án elindult az észak-vietnámi hadsereg úgynevezett húsvéti offenzívája, amely három hullámban tett kísérletet Dél-Vietnám elfoglalására.
A kiújuló háború egyik színtere a Saigontól északra fekvő terület volt, amelynek jelentős részét az északiak elfoglalták. Az Egyesült Államok eközben már fokozatosan csökkentette vietnámi jelenlétét, ám jelentős mennyiségű hadianyagot, többek között légi eszközöket biztosított a délieknek.
Dél-Vietnám helyzetének súlyosságára jellemző, hogy 1972 májusában az elnök elrendelte az egyetemek és főiskolák bezárását, hogy a diákok közül is lehessen sorozni, a fegyelem fenntartása érdekében pedig bevezette a statáriumot.
A húsvéti offenzíva részeként Trảng Bàng is az északiak kezére került, de az említett júniusi napig a város jelentős részéből sikerült kiszorítani őket. A dél-vietnámi hadsereg arra készült, hogy végleg visszafoglalja a települést.
A kilenc éves Phan Thị Kim Phúcot és családját egy dél-vietnámi katona arra biztatta, hogy keressenek menedéket egy közeli templomban, amely vélhetően menedéket fog tudni nyújtani nekik és a többi civilnek a katonai műveletek idején. Nagyjából harminc ember gyűlt össze az épületben, néhány dél-vietnámi katona is csatlakozott hozzájuk. Ám a támadás végül nem a várt helyről következett be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés 20:20
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap