10 űrmítosz a történelemből
2015. március 4. 18:29
Korábban
1. Sokszor elhangzik, hogy az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között, Kína északi határán épült kínai nagy fal az egyetlen emberi alkotás, amely az űrből is látszik. Ez azonban nem igaz.
2. A hidegháború egyik legemblematikusabb fejezete, az 1955 és 1972 között zajlódó űrverseny során a kormányok hatalmas pénzösszegeket fordítottak az űrkutatásra. Ám valójában a NASA az űrverseny csúcspontjának számító hatvanas években is a költségvetés csupán 4,4 százalékát emésztette fel.
3. Az összeesküvés-elméletek szerint a hat holdraszállás a történelem legnagyobb csalása volt, s a NASA egy berendezett stúdióban fotózta le az emberiség egyik legfontosabb pillanatát.
4. Már az őskor óta a kollektív emberi tudat része, hogy a Nap sárga színű. Az égitest valójában fehér, azt csak a Föld légköre miatt látjuk más színűnek.
5. Egy elmélet szerint nem Jurij Gagarin volt az első ember az űrben, ő csupán abban „érdemelte” ki az elsőséget, hogy elsőként élte túl az űrutazást. Az „elveszett kozmonauták” kifejezést arra a legalább két űrhajósra értjük, akik valószínűleg megjárták az űrt, ám küldetésük kudarccal végződött. Létezésüket azonban soha nem erősítették meg az oroszok.
6. A Hold sötét oldala valójában nem létezik. Az igaz, hogy Földünk egyetlen holdja mindig ugyanazon oldalát mutatja felénk, azonban a túloldal is ugyanúgy kap napfényt. Sőt az ún. sötét oldalt már 1959-ben lefényképezték a szovjetek.
7. A közhiedelemmel ellentétben az aszteroidaöv (másik nevén kisbolygóöv) könnyen hajózható, ennek fényében az 1980-as A Birodalom visszavág című filmben Han Solo félelmetes utazása nem is tűnik annyira kivitelezhetetlennek.
8. Habár a hollywoodi filmekben számtalanszor robbant már fel egy-egy űrhajó zajos hanghatások kíséretében, az igazság az, hogy az űrben nincsen hang.
9. A Vénuszra régóta úgy tekintenek, mint a Föld ikertestvérére, ugyanis közel azonos méretűek, s összetételük is megegyezik. Az 1920-as években kezdődött ultraibolya-megfigyelés után azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy van egy apró különbség köztük: a Vénuszon meglehetősen barátságtalan körülmények uralkodnak.
10. A legkorábbi, földönkívüli támadásról beszámoló újságcikk 1881-ben jelent meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap