2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

10 tény Jugoszláviáról

2020. április 15. 08:05 Múlt-kor

Tito és partizánjai 1944 májusában

1. Bár a délszlávokat egyesítő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1929-ben Jugoszláv Királysággá alakult és a második világháború után kialakuló szocialista szövetségi köztársaság is megtartotta nevében a jugoszláv jelzőt, az 1981-es népszámláláskor Jugoszlávia lakosságának mindössze 5,4 százaléka (1,2 millió fő) vallotta magát jugoszlávnak. A vegyes házasságból származó gyermekek többsége bírt jugoszláv identitással.

2. A második világháború alatt Bosznia-Hercegovinában felállították az önkéntes muzulmán bosnyákokból álló 13. SS „Handzsár” hegyihadosztályt. Az SS-hadosztály párhuzamosan harcolt a Nagy-Szerbia megteremtéséért fegyvert ragadó, királyhű szerb csetnikekkel és a kommunista érzelmű Tito vezette partizánok ellen.

3. A megszállt Jugoszláviát a második világháború folyamán felszabadító Tito vezette partizánhadsereg közel ötven százaléka szerb, harmada horvát és 10 százaléka szlovén nemzetiségű volt.

4. A második világháború után Jugoszlávia szövetségi államként alakult újjá 1946-ban. A Tito irányította Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot hat tagköztársaság Szlovénia, Horvátország, Szerbia-Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Makedónia alkotta. Papíron a hat tagköztársaság egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel és széleskörű autonómiával rendelkezett, de a törvényhozó és a végrehajtó hatalom feje a Jugoszláv Kommunista Párt és annak vezetője, Tito volt.

5. A Jugoszláviában 1974-ben elfogadott új alkotmány értelmében a magyarok lakta Vajdaság és a többségében albánok lakta Koszovó Szerbián belül autonóm státuszt kapott. Ez azért volt fontos, mert a kollektív vezetés elve alapján működő és az ország irányításában kulcsszerephez jutó államelnökségben a két autonóm tartomány így egy-egy szavazattal rendelkezett. Az államelnökség egyébként 9 tagból állt, hat tagot a tagköztársaságok, kettőt az autonóm tartományok delegáltak, kilencedikként pedig ott volt Jugoszlávia vezetője Josip Broz Tito.

6. Jugoszláviában az 1970-es években a munkavállalók csaknem 20 százaléka külföldön, legtöbbjük – a szocialista tömb országai közül egyedülálló módon – a  kapitalista nyugaton dolgozott. Jugoszlávia és a Német Szövetségi Köztársaság között már 1968-ban létrejött egy egyezmény, amelynek köszönhetően több százezer jugoszláv állampolgár dolgozhatott vendégmunkásként az NSZK-ban.

7. Jugoszláviában a regionális fejlettségi különbségek a feléledő nacionalizmust táplálták. Horvátország, köszönhetően kiterjedt tengerparti területeinek a hetvenes években az ország valutabevételének több mint a feléhez járult hozzá, mégis ennek az összegnek a harmadát le kellett adnia Belgrádnak. A reformkommunisták 1971-ben ez ellen tiltakoztak, de az 1971-es horvát tavasz ekkor még elbukott.

8. A Szarajevóban (ma Bosznia-Hercegovina) 1984-ben megrendezett XIV. Téli Olimpiai Játékok az első olyan téli olimpia volt, amelyet szocialista országban rendeztek meg. A Moszkvában 1980-ban rendezett nyári olimpiai játékok után Szarajevó a szocialista tömb városai közül másodikként rendezhetett olimpiát.

9. 1991. június 25-én Szlovénia függetlenségének kiválásával kezdetét vette Jugoszlávia széthullása. Az utolsó terület, amely önálló, bár nem mindenki által elismert állammá vált, a nagytöbbségében albánok lakta Koszovó autonóm terület volt, amely Koszovói Köztársaság néven 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét

10. A jugoszláv tagköztársaságok függetlenségi törekvései miatt kirobbanó 1991-2001-ig tartó délszláv háború a legsúlyosabb konfliktus volt Európában a második világháború óta, amely közel 150 ezer ember életét követelte. Az áldozatok 35-40 százaléka civil volt. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár