10 tény Josip Broz Titóról

1. Josip Broz Tito második világháborús partizánvezérként, majd a szocialista blokk országainak körében sokak által irigyelt föderatív szocialista Jugoszlávia atyjaként vonult be a történelembe. Tito a semmiből építette fel karrierjét: egy szegény, 15 gyermekes, horvát-szlovén parasztcsalád hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó (ma Horvátország) Kumrovecben.

2. Az elegancia és a finom életmód után vonzódó Tito kacérkodott a gondolattal, hogy pincérnek áll, de miután letudta a népiskolát, végül lakatos lett. Az előkelőség és a pompa azonban egész életében vonzotta. Jugoszlávia első embereként minden hivatalos útjára átlagban 50 öltönyt vitt magával (természetesen neves külföldi öltönyöket), egy nap általában hatszor öltözött át, és imádta a pecsétgyűrűket is.

3. Munkásmozgalmi tevékenysége már az első világháború előtt elkezdődött. Az ifjú, szociáldemokrata érzületű Tito 1910-ben ünnepelte először a nemzetközi munkásmozgalom „szent napját”, május 1-ét, és csak az első világháborús fogsága idején fordult a radikálisabb, osztályharcos kommunista eszmék felé.

4. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe besorozott Tito, aki a seregben pazarul megtanulta a kardforgatást, nem sokkal az első világháború kitörése előtt, egy Budapesten megrendezett katonai vívóbajnokságon ezüstérmet nyert.

5. Az első világháborúban, 1915 áprilisában orosz fogságba esett Bukovinában. Egy orosz dzsidás harc közben lándzsájával hátba döfte a későbbi partizánvezért. Szerencséje volt, mert a lapockacsontja kivédte a halálos döfést.

6. A két világháború között az illegalitásban működő jugoszláv kommunista mozgalomban tevékenykedett. A kommunista szakirodalommal börtönévei alatt tudott mélyrehatóan foglalkozni. Nyelvérzékének köszönhetően élete során több nyelvet is elsajátított: a Monarchia idején németül, az első világháborús orosz hadifogságban oroszul, míg a második világháború után angolul tanult meg beszélni.

7. A Jugoszlávia élén eltöltött több évtized (1945-1980) alatt rengeteg magánvillával lett gazdagabb. Egyedül Horvátországban 11 rezidenciával rendelkezett, az Adrián pedig még egy saját szigete is volt, ahol csak „udvartartása”, no meg a magas rangú vendégei, mint például II. Erzsébet, John F. Kennedy tartózkodhattak.

8. Tito marsall bátyja, Broz Márton vasutasként dolgozott Sopron városában. Broz Márton eleinte a bécsújhelyi vasútnál tevékenykedett, majd a trianoni békeszerződést követően, 1921-ben Sopronban telepedett le. Maga Tito soha nem látogatta meg testvérét a leghűségesebb magyar városban, de a második világégés után fogadta őt és családját Belgrádban.

9. A második világháborúban Tito a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg élén harcolt a német megszállókkal szemben, akik három alkalommal is közel álltak a likvidálásához. A titói partizánalakulatok a háború végéhez közeledve véres megtorlásokat hajtottak végre. Ennek része volt a délvidéki magyarok ellen elkövetett etnikai tisztogatás, népirtás, amelynek legalább 30 ezer magyar esett áldozatul.

10. Az állami delegációk és a megjelent politikusok számát tekintve Tito 1980. május 8-án lezajlott temetését tartják a világtörténelem eddigi legnagyobb állami gyászszertartásának. Az ENSZ akkori 154 tagállamából 128 képviseltette magát a búcsúztatáson; 4 király, 31 elnök, 6 hercegnő, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter rótta le tiszteletét Belgrádban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?