10 tény a Szovjetunió afganisztáni háborújáról

1. Az 1979 decemberétől 1989 februárjáig tartó afganisztáni háború civil áldozatainak számát 560 ezer és 2 millió közé becsülik.

2. A Szovjetunió évente átlagosan 2-3 milliárd dollárt fordított a háborúra, amely jelentős megterhelés jelentett az államkasszának. Moszkva anyagi helyzetét tovább súlyosbította az olaj árának drasztikus csökkenése 1980-ban.

3. A CIA becslése szerint a szovjetek kevesebb, mint 100 repülőgépet vesztettek az 1980-85 közötti időszakban.  A veszteség csak kevéssel volt több a szovjet légierő éves, békeidei veszteségi rátájánál.

5. A „Stinger” névre hallgató, vállról indítható, hőkövetős légvédelmi rakéták megjelenése jócskán felborította az erőviszonyokat a levegőben. A rakétákat 1986-tól szállította a CIA a szovjetek ellen harcoló afgán gerilláknak, akik a fegyver birtokában könnyűszerrel leszedhettek minden alacsonyan repülő gépet és helikoptert.

6. A Vörös Hadsereg morálja a háború előre haladtával fokozatosan romlott. A zaklatások és megalázások mindennaposak voltak a katonák között; a sokat látott veteránok sokszor egy alapos veréssel avatták fel az újoncokat.

7. A CIA a pakisztáni titkosszolgálat hathatós közreműködésével nyújtott segítséget a szovjetek ellen harcoló, mudzsahideknek hívott, iszlamista afgán harcosoknak. Az amerikaiak a becslések szerint 3 milliárd dollárt költöttek a gerillák kiképzésére és a nekik juttatott hadifelszerelésre.

8. A Vörös Hadsereg csak a városokat tudta kontroll alatt tartani, az afganisztáni vidék (az ország 80 százaléka) a mudzsahidek uralma alatt állt.

9. Az Afganisztánban állomásozó szovjet haderő létszáma átlagosan 80 ezer főt számlált; legmagasabb létszámát, 120 ezer főt, 1985-ben érte el.

10. A konfliktus közeledtével a Szovjetunió a gazdasági összeomlás szélén tántorgott. A művégtagra szoruló veteránokat hazájukban már nem is tudták ellátni, a sérülteket Csehszlovákiába vagy az NDK-ba vitték, hogy ott kapjanak műlábakat, műkezeket.

+ 1 A becslések szerint 1982 és 1992 között 35 ezer muszlim vallású ember érkezett Afganisztánba, hogy ott a szovjetek és az általuk támogatott afgán kormány ellen harcoljon. A háború befejeztével ezek a harcosok készek voltak arra, hogy más országokban folytassák a szent háborút a hitetlenek ellen. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
• Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
• Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
• A nagyhatalmak egyezsége nyomán kezdődhetett meg a szovjet csapatok kivonása Magyarországról
• „...addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle” – Antall József élete
• A fiatal magyar demokrácia első nagy próbatétele, a taxisblokád
• Már II. József is eltörölte volna, mégis csak 1990-ben szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés