10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

Az újabb fejadó (1990)

Az 1980-as évek második felében Margaret Thatcher miniszterelnök kormánya egy fix adónemet vezetett be a helyi kormányzatok költségeinek fedezésére, valamint a meglévő, ingatlanonként fizetett birtokadó felváltására. Ellenzői hamar elnevezték újabb fejadónak.

A fejadó mellett azzal érvelt a kormány, hogy a birtokonkénti adó sokkal kevésbé igazságos. Ha egy szerényebb házban él egy nagyobb család, annak minden felnőtt tagja rendelkezik egy szavazattal, de csupán azért az egy ingatlanért adózik, ezért – mivel létszáma által tompítva érzi a kormányzat költségének hatását – szavazataival sosem fog a takarékosabb kormányzatra szavazni. Egyedül élő szomszédjuk – aki lehet egy szegény özvegy is – ugyanazt az adót fizeti be, de csupán egyetlen szavazattal rendelkezik, így nem tudja érdekeit érvényesíteni a pazarlásra fittyet hányó nagy családdal szemben.

A válasz így az egyénenkénti fix adó volt, amely a kormányzati költekezéshez való felelősebb hozzáállásra nevelné a népet. Miután azonban 1990-ben bevezetésre került, a szegény özvegy mítoszát felváltotta annak ellentéte: egy óriási birtokon élő herceg ugyanazt a fejadót fizeti be, mint a földjén lakó szegény falusiak.

Az új adónemet széles körben igazságtalannak tartották, és sokan egyenesen megtagadták befizetését. Az Össz-Britanniai Fejadóellenes Szövetség március 31-én hatalmas menetet szervezett Londonban, amely valóságos zavargásba csapott át, Thatcher pedig arra panaszkodott, „a törvénytisztelő, rendes emberek a csőcselékkel fogtak össze”. Saját pártjában is sokan úgy gondolták, a miniszterelnök asszony hajthatatlansága az oka a felháborodásnak, Miután a Thatcher-kormány novemberben megbukott, az új miniszterelnök, John Major kormánya azonnal egy többkulcsos tanácsi adónemet vezetett be a helyi kormányzatok költségeinek fedezésére.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?