A túlbuzgó legátus és az esküszegő király halála – a tragikus várnai vereség
2014. november 10. 12:01 Németh Máté
Korábban
A megsemmisítő várnai kudarc
Az oszmán hadsereg Drinápolyon át vette célba a keresztények hadseregét, Provadija területén pedig ellenfelük hátába kerülve zárta el a visszavonulás lehetőségét. A magyar sereg - amely az eseményekről november 9-én értesült - a Várnai-öböl környékére szorult, ahol a mintegy 50 ezres oszmán haderővel kellett szembenéznie. A harctéren lévő Cesarini szekérvárak oltalmában képzelte el a továbbiakat, bízva abban, hogy előbb-utóbb megérkezik a hajóhad, amely a törököket hátba támadva fordítja majd meg az erőviszonyokat. A védekező-várakozó taktika helyett azonban Hunyadi János a túlélés egyetlen lehetséges esélyeként a gyors, kitörésre alkalmas támadás mellett határozott.
A király hadvezérére hallgatva az utóbbi tervet támogatta, Hunyadi pedig felállította a keresztes haderőt a törökökkel szemben. A balszárny - amelynek vezetése Szilágyi Mihályra várt - zsoldosokból, erdélyi és temesközi csapatokból állt, míg a jobb oldalon a Tallóci Frankó által irányított püspöki bandériumok és lengyel segédcsapatok várták a harcot. Középen Ulászló a magyar és lengyel királyi csapatokkal küzdött, a haditervet kiötlő erdélyi vajda pedig a havasalföldi különítményt vezette ott, ahol éppen szükség volt rá.
Az ütközet november 10-én, reggel vette kezdetét és egészen estig tartott. Az első hadmozdulatok a keresztények elképzelései szerint zajlottak, a török haderő mindkét szárnya szétszéledt, amiben nem kis szerepe volt Hunyadi János személyének, harctéri tapasztalatainak. A csatában azonban ekkor még nem vettek részt a janicsár hadtestek.
A dicsőséget hajszoló Ulászló - Hunyadi kérése ellenére - egy kisebb, 500 fős lovas egységgel rohant neki a török gyalogosoknak, ami a csata kimenetelét is eldöntötte. A cölöpökkel védett janicsár védőállásba bekerülve a király maroknyi serege felmorzsolódott, maga Ulászló is életét vesztette. A szövetséges hadseregben ezután pánik lett úrrá, aki tehette, menekülőre fogta, így a csapat teljesen szétesett. A helyzeten már Hunyadi sem tudott segíteni, ezért ő is úgy döntött, megmaradt seregével szélsebesen távozik a csatatérről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
