| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

A fővárosi közélelmezési intézményrendszer 8. évfolyam 1. szám | Korábbi számok

Vásárok köré szervezett élet

A nyílt piac intézménye a friss, szezonális zöldség, gyümölcs beszerzésének nagy hagyományú formája, amelyben termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatba kerül. Miért, hogyan és milyen eredménnyel ment végbe a köztéri árusítás korlátozása a századfordulós Budapesten?

Víz, víz, víz 

Tonavósz és milimári Pest-Budán

A századfordulón a fővárosban elérhető élelmet húsz nyílt piacon 4,5-8 ezer árus és a mozgó bolt funkcióját ellátó 10 ezer házaló biztosította.

Épül a Nemzet 

Vásárcsarnokok születése

Kik álmodták meg, kik építtették föl a városegyesítéstől a világháborúig terjedő időszakban Budapest ma is nyüzsgő vásárcsarnokait?

Rend a lelke 

A vásárcsarnok intézménye

Önálló önkormányzati tulajdonú intézményként biztosítja, hogy hatósági áttétel zárja ki a vásárló és a termelő közötti közvetítő kereskedelmet.

Átalakuló igényekre tervezték

Az európai nagyvárosok példáját követve a városházi politikusok tudatos várostervezést hajtottak végre.

Forgalom csendes, árak szilárdak

A csarnokokkal új élet kezdődött a fővárosban: az új világban „győzedelmeskedni fog az egyformaság elve”.

A főváros közellátását szolgáló intézményhálózat

A vásárcsarnokokat létesítő főváros maradandó rendszert alkotott.

Magyarország legnagyobb fedett tere: a Nagyvásártelep

Budapest huszadik századi élelmiszerellátásának központi szerve a Csepeli-Dunaág és az Alföldről befutó utak szomszédságában állt.

Tájékoztató irodalom

Konformista győzelem 

Káromkodni, énekelni tilos

A szabadtéri piacok forgalmának fedett csarnokokba terelése egészen új magatartást várt el a résztvevőktől.

Képekben elbeszélve 

Vidék a városban

A szabadtéri piacok világának képi látványát piaci zsánerképek is megőrizték.

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma